Kincs,aminincs

A legenda szerint egyenesen idősebb Pieter Bruegeltől rendelte meg 1566-ban a humanista műveltségű Batthyány Boldizsár a ma milliárdokat érő Keresztelő Szent János prédikációja című művet. A család restitúciós igényét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő folyamatosan visszautasította, ennek ellenére döntött úgy Lázár János kancelláriaminiszter, hogy a kép kiadható. Az MNV úgy érvelt, hogy az Batthyány Fülöp családi alapítványa tulajdonában volt, az ilyen alapítványokat pedig államosították. Erre utal az a levél, amiben a Battyány-Strattmann hitbizomány ügyésze azt írja a festménnyel kapcsolatban, hogy „a néhai gróf mint a herceg Batthyány Fülöp-féle családi alapítvány gondnoka helyezte azt letétbe, így tehát a kép tulajdonjoga a Batthyány Fülöp családi alapítványt illeti”. A család szerint viszont a festményt Batthyány-Strattmann László magánszemélyként helyezte letétbe, az alapítványi tulajdonra nincs egyértelmű bizonyíték. Letéti szerződés nem található, az iratok pedig néha egymásnak is ellentmondanak. A kép mindenesetre ma is a Szépművészeti Múzeum falán függ.