Nemzeti „GDP-vágta”: a Kisalföld Burgenland előtt, Nógrád uniós sereghajtó

A 2010-es kurzusváltás óta két kelet-magyarországi térség, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén számottevő fejlődést produkált gazdasági tekintetben, legalábbis ha az egy főre jutó GDP adatait vesszük figyelembe. A KSH legfrissebb térségi adatai szerint Kecskemét és körzete a hazai megyék rangsorában 2010 és 2015 között a 14.-ről a 8., Miskolc pedig a 16.-ról a 12. helyre rukkolt elő. A két vidék európai mértékkel sem jelentéktelen növekedést tud felmutatni, igaz, volt honnan felkapaszkodni: a Duna–Tisza közén az uniós átlag 41,7 százalékáról az 52,7 százalékára emelkedett a bruttó hazai termék súlyozott mértéke, míg a Bükk és a Zempléni térség között 39,8-ról 48,2 százalékra változott a szóban forgó érték. Még nagyobb tempóban közelít az EU-standardhoz a legfejlettebb vidéki kisrégió, Győr-Moson-Sopron megye, amely 76,5-ről 90,3 százalékra tornázta fel hat év alatt az egy főre jutó GDP-jét vásárlóerő-paritáson számolva. A Kisalföld az évtized közepén így beérte, majd valamelyest meg is előzte a legszegényebb osztrák tartomány, a vele szomszédos Burgenland teljesítményét.