Nagyzolás

A XIX. század első felében a függetlenség napján rendszeresen tartottak az amerikai elnökök részvételével katonai parádét, így volt ez Thomas Jefferson, James Madison, Martin Van Buren és James Polk idején. A hagyomány az utóbbit követő Zachary Taylorral megszakadt. Ő 1850. július 4-én inkább a Washington Monument épülőfélben lévő obeliszkjénél tartott ceremónián vett részt, ahol a nagy hőségben egy tál cseresznyét evett meg tejjel, ami a Smithsonian történészei szerint hozzájárulhatott ahhoz, hogy öt nappal később ételmérgezésben meghalt.

Alig több mint egy hónappal Abraham Lincoln meggyilkolása után, 1865. március 23–24-én tartották az USA történetének legnagyobb díszszemléjét. Az alelnökből elnökké előlépett Andrew Johnson május 10-én minősítette lezártnak az 1861-ben kirobbant polgárháborút, és a győztes északiak kivételes módon ünnepeltek. Az első napon a lovasság tíz kilométeres sorban vonult fel, és összesen 145 ezer unionista katona vett részt a Pennsylvania sugárúton tartott parádén.

Az első világháború után, 1919. szeptember 10-én New Yorkban, egy hétre rá pedig Washingtonban az amerikai expedíciós csapatok főparancsnoka – és Donald Trump gyakran emlegetett példaképe –, John Pershing vezette a több ezer veteránból álló menetet. A második világháborút követően, 1945. október 5-én Chester Nimitz tengernaggyal az élen tartottak katonai parádét Washingtonban, 1946. január 12-én, New Yorkban pedig a 82. légi hadosztály katonái és Sherman tankjai szolgáltatták a látványosságot.

A szövetséges haderő európai főparancsnokából lett elnök, Dwight D. Eisenhower első, 1953-as beiktatási ünnepségén – ami az amerikai történelemben a leghosszabb ideig tartott – 22 ezer katona társaságában a harckocsik mellett a Pennsylvania sugárúton felvonult az amerikai hadsereg akkori legkorszerűbb eszköze, a 85 tonnás M65-ös löveg is, amely alkalmas volt atomtöltet kilövésére. Eisenhower második, 1957-es beiktatásán pedig az első amerikai ballisztikus rakéta, a náci V–2 technológiáján alapuló, az USA-ba kimenekített Werner von Braun és társai munkájának köszönhető Redstone volt a sláger. John F. Kennedy 1961-es parádéján ezt a szerepet a Nike Zeus, a ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas első rakéta játszotta.

A vietnami háború eszkalálódása miatt Kennedy után nem merült fel az elnöki beiktatásokon katonák és hadieszközök felvonultatása – bár tavaly Trumpnak erre is volt egy kósza ötlete. A vereség nyomasztó emlékére hivatkozva utasította el a lemondott Richard Nixon helyére lépő Gerald Ford is, hogy az USA megalakulásának 200. évfordulóját 1976-ban díszszemlével ünnepeljék meg. Az USA a New York és Washington elleni 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után Afganisztán, majd Irak ellen is háborút indított, ám katonai értelemben egyiket sem nyerte meg. Erre hivatkozott Martin Dempsey, a vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke, amikor 2012-ben elvetette az ötletet, hogy a Barack Obama elnök által egy évvel korábban elrendelt iraki kivonulás megünneplésére New Yorkban katonai parádét tartsanak.