Egyfanyarmagyar

Eredetileg Heltai Jenő nem a nyilvánosságnak szánta naplójegyzeteit, de néhány évvel később, 1949–1950 körül felmerült a napló részleges publikálásának lehetősége vagy legalábbis szándéka. Ezt bizonyítja, hogy a kézírásos feljegyzésekből született gépiratnak az író adta a Négy fal között címet, s hogy Magánügy címmel rövid bevezetőt is kanyarított a „tizenkét hónap keserű gyümölcse” elé. A tervezett kiadásból azonban semmi nem lett, a Rákosi-diktatúra idején még az (ön)cenzúrázott publikálás is ábrándnak bizonyult. Hét évtizeddel később, a valószínűsíthetően kényszerű írói húzásokat felülbírálva, a napló teljes szövegét adta közre a kéziratot sajtó alá rendező Tamás Zsuzsanna, aki nem érte meg a kötet megjelenését, az előtte való hetekben hunyt el.

Így arról az igen figyelemreméltó adalékról sem értesülhetett, amit Katona Ferenc levéltáros fedezett fel. A Debrecenben szerkesztett Tiszántúli Népszava 1945. március 14-ei számának Budapesti hírek rovatában ugyanis ez olvasható: „Rövidesen kiadásra kerül Heltai Jenő naplója, melyben a nagy író az elmúlt tíz hónap személyes tapasztalatait és eseményeit örökíti meg.” Ennek ismeretében nem zárható ki, hogy a most megjelent kötet függelékében közölt néhány oldalas, Heltai tintás javításait is tartalmazó, „erősen szerkesztett” és érzékelhető türelmetlenséggel félbehagyott, az 1940-es évek végére datált, csonka naplósűrítmény valójában fél évtizeddel korábbi.