Agázálarclehull

Minden szempontból kiválóan időzítette erőművásárlását Mészáros Lőrinc. „Azok az erőművek kecsegtetnek manapság nyereséggel, amelyek vagy nagyon olcsó alapanyagot használnak fel, vagy közpénzből tudnak támogatást szerezni a működésükhöz” – spekulált egy szakértő arról, vajon milyen indíttatásból szerzett tulajdonrészt Mészáros Lőrinc az ország második legnagyobb erőművében. A Mátrai Erőművet (ME) ugyanis olcsó lignittel fűtik, és állami forrásokkal is számolhat. Az Európai Bizottság a múlt héten engedélyezte, hogy a Mészáros irányító befolyása alatt álló Opus egyik tőkealapja a cseh EP Holdinggal társulva többségi részesedést vásároljon az ME-ben. A kisebbségi, 26,1 százalékos pakett tulajdonosa az állami MVM Magyar Villamos Művek maradt.

A visontai áramgyárral két lignitbányát is kapnak az új gazdák, ezek pedig legalább 2030-ig garantálják az olcsó alapanyagot. Más kérdés, hogy az évi 100 milliárd forint árbevételt produkáló erőmű egészségre ártalmas kén-dioxiddal, nitrogén-oxiddal és szálló porral, valamint évi mintegy 6 millió tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet. Annak ellenére, hogy a légszennyezést mérséklő beruházások miatt az utóbbi két évben a vállalat veszített eredményességéből: korábban 16–20 milliárd forintos profitja 4 milliárdosra apadt. 2016-ban az – akkor még a német RWE többségi tulajdonában lévő – erőmű füstgáz-kéntelenítő berendezésre költött milliárdokat, továbbá porleválasztót és hitelesített mérőműszert építettek be. Így is vannak azonban olyan blokkjai, amelyek nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Így 2021-ig várhatóan be kell zárniuk a két legöregebb, egyenként 100 megawattos egységet, mert utána csak nagyon szigorú kibocsátási feltételek betartásával működhetnek a szenes erőművek az Európai Unióban.

Az erőmű tavaly távozott igazgatója, Valaska József ennek ellenére úgy számolt, hogy 2018-tól újabb nyereségugrás várható az ME-nél. A hatékonyságot az is fokozza, hogy a Mészáros-birodalom kiválóan hasznosíthatja majd az áramtermelés melléktermékeként képződő hőt is, méghozzá a szomszédban épülő keményítőgyárában.

További napelemek telepítésével pedig az erőmű fokozatosan leálló részeinek rekultivációját is letudhatja az új tulajdonos, miközben közpénzt is bezsebelhet. Az erőmű napelemparkja, amelyet 2015-ben az Őzse-völgyi zagytározó sík felületén hoztak létre, amúgy is Magyarország legnagyobbja, a cég abban az esetben is mentesült a rekultivációs kötelezettségtől. Ha Mészárosék hasonlókat építenek, a megújuló energiát hasznosító erőművek állami támogatására is számíthatnak.