Ismétléséstudás

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az orosz haderő 2018–2027 közötti fejlesztéséről szóló titkos határozatot – erősítette meg Dmitrij Peszkov, az államfő szóvivője. A programról annyit tudni, hogy egy évtized alatt Moszkva 20 ezermilliárd rubelt (mintegy 360 milliárd dollárt) fordít fegyverzetfejlesztésre. A hadseregnek komoly kompromisszumot kellett kötnie, eleinte 56, majd 30 ezermilliárdot kért tíz évre.

Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a 2010–2020 közötti időszakra szóló fegyverkezési program aktualizálásának és folytatásának tekinthető új tervezetben elsősorban a stratégiai nukleáris fegyverek, a manőverező robotrakéták, a korszerű légvédelmi rendszerek és a légierő fejlesztésére összpontosítanak. Ugyancsak fontos feladat lesz a már hadrendben lévő fegyverrendszerek adaptálása is sarkvidéki viszonyokhoz, ami arra utal, hogy Moszkva folytatni akarja Északi-sark környéki bázisainak kiépítését. Az egyik legfontosabb feladat az atomfegyverek mozgathatóságának növelése: a repülőgépekről és tengeralattjárókról indítható nukleáris eszközök mellett megjelennek majd a vonatszerelvényekre telepített rakéták is.

Rogozin azt is elmondta, hogy az új program összeállítása során figyelembe vették a Szíriában szerzett harci tapasztalatokat is. A közel-keleti ország valóban fontos kísérleti terep: a védelmi minisztérium megerősítette, hogy több Szu–57-es vadászbombázót vezényeltek Szíriába, hogy valós harci körülmények között is teszteljék az orosz légierő ötödik generációs, lopakodóképességgel rendelkező harci gépét. Az amerikai F–22-es Raptor vetélytársának szánt Szu–57-eseket a tervek szerint jövőre állítják hadrendbe. Bár a védelmi költségvetés nagyságát tekintve a harmadik helyen álló Oroszország a többi nagyhatalomnál gyorsabban növeli katonai kiadásait, az USA és Kína egyelőre jóval többet, évente 600, illetve 210 milliárd dollárt fordít a hadseregre.