Kőrössi P. József: Ücsörgünk a kávéházban – Rézek
Kontra Parti? Kontra Réz? E kérdések ugyan kikerülhetetlenek, ám komoly félrehallás kell ahhoz, hogy valaki úgy érezze Kőrössi P. József most közreadott emlékeztetője olvastán, hogy a Noran könyvkiadó vezetője (főszerkesztője, mindenese) mítoszt rombolni jött. Az persze kétségtelen, hogy a Bokáig pezsgőben című, 2015-ös beszélgetőkönyvből – amelyben Parti Nagy Lajos faggatta a Holmi legendás szerkesztőjét – Réz Pálról meglehetősen más arcél rajzolódik ki, mint amilyet a Mozgó Világ olvasója a minap pillanthatott meg a noranos főnök jegyzeteiben. Az ezredforduló utáni évtizedben ugyanis Kőrössi havonta zarándokolt (f)el a Jászai Mari téri, ötödik emeleti Réz-tanyára, a „nagy guruhoz”. A délutántól éjszakába nyúló, irodalomról s más fontos emberi lomról szóló „magánbeszélgetéseken” elhangzottakat a látogató még hajnalban, friss emlékezettel leírta. „Aljas dolog volt, de talán mégsem”, meditált egykori krónikási tettén a naplóíró. KPJ emlékeztetői ugyanis valójában Réz-központú naplójegyzetek a havonkénti „szemináriumokról”, ahol a gyűlölni és szeretni, utálkozni és örülni egyaránt teljes őszinteséggel és lehengerlő bölcsességgel tudó mester megnyilvánult. Az évtizeddel ezelőtt rögzítettekből az első érdekfeszítő fejezet a 2007. június 19-ei látogatás, amelyen Gere-féle kékoportót kortyolva a két motollaagyú irodalmár hosszan morfondírozott például arról, hogy egy Karinthy Ferencnek címzett, „Apád” aláírású gyilkos levelet – „Minden szavad hazugság”, „seggnyaló vagy” – vajon ki írhatott, Ottlik, Örkény, avagy netán a címzett, a cinikus öniróniára is hajló Cini.
