Utolsóazáptojás

„A letelepedési kötvények korrupciós története azért érdekes, mert nincs semmilyen társadalmi haszna, míg az adópénzekből épülő stadionok vagy a jegybanki alapítványok beruházásai legalább rövid távon élénkítik a gazdaságot” – summázta a HVG-nek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője. Számításai szerint az állam körülbelül 60 milliárd forintot bukik a rögzített, magas hozamot garantáló kötvényeken. A pénzt nem lehet visszaszerezni, amíg be nem bizonyosodik, hogy a kormányhoz közel állók bújnak meg az offshore cégek mögött. Kormányzati akarat híján erre semmi esély, hiába mondja ki az alaptörvény, hogy az állam csak átlátható szervezeteknek juttathat közpénzt.

Bűncselekményeket gyanít a TI az említett cégek engedélyezése körül is, ami miatt januárban feljelentést tett. Hivatali visszaélést feltételeznek, mert az Országgyűlés gazdasági bizottsága még a saját maga által felállított szabályokat sem tartotta be – legalábbis ez olvasható ki azokból a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumokból, amiket a TI kiperelt a bizottságtól. Az ügynökcégek által benyújtott kérelmek sokszor nem kerültek a testület napirendjére, így azokról feltehetően Rogán Antal vagy utódja, Bánki Erik elnökök saját hatáskörükben döntöttek. Jogsértőnek tűnik két offshore cég engedélyének visszavonása is elégtelen aktivitásra hivatkozva, mert nem telt el a mérlegeléshez szükséges három év. Ha pedig mindez mégsem így volt, a közérdekű adatokkal élt vissza a bizottság, mert hiányosan adta ki azokat a TI-nek. Az pedig már több mint vicces lenne, ha egy esetleges jogerős, a bizottság eljárásában bűncselekményeket megállapító ítélettel a kezükben kártérítésért perelnék az államot azok az offshore cégek, amelyeknek törvénytelenül vonták vissza a licencét.