Lázadóvesztesek

A mechanizmustervezés a közgazdasági elmélet „mérnöki” oldala. Azzal kezdődik, hogy megjelöljük a kívánt eredményt vagy a társadalmi célt, majd megvizsgáljuk, létezik-e megfelelő és megtervezhető intézményi vagy működési megoldás annak eléréséhez – jellemezte szakterületét a Nobel-emlékdíj átvétele után tartott előadásában Eric S. Maskin amerikai közgazdász. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia megosztott díját 2007-ben rajta kívül Leonid Hurwitz és Roger Myerson érdemelte ki, valamennyien ezzel a viszonylag új területtel foglalkoznak. A ma 67 éves Maskin azonban szívesen elkalandozott más irányokba is. 2003-ban például Kornai Jánossal és Gérard Rolanddal azt vizsgálta, miképp értelmezhető piacgazdasági viszonyok között is az a szocializmusban általános jelenség, hogy a vállalatok, cégek, intézmények rendszerint többet költenek, mint amennyi a bevételük, mert számítanak rá, hogy az állam kisegíti őket. Másik írásában pedig azt firtatta, miért nem csökkentette a globalizáció a jövedelmi különbségeket a feltörekvő országokban, megállapítva, hogy „markáns összefüggés van az egyenlőtlenség, valamint a szociális és politikai instabilitás között”. Az utóbbi években közölt tanulmányaiban, blogbejegyzéseiben pedig az amerikai előválasztási és elnökválasztási rendszer igazságtalanságait feltárva azok megváltoztatását szorgalmazta. A múlt héten Maskin a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott nyitó előadást a Kornai János 90. születésnapja alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferencián.