Békaperspektíva
Még a rutinos békemeneteseket is megzavarta, hogy minden előzmény nélkül újra harcba hívták őket. A március 15-ére meghirdetett vonulásra már szerveződik a buszoztatás.

Az első békemenet 2012-ben. Ha a pártérdek úgy kívánja

Apárttal,anéppel
„Ez nehéztüzérség, nem könnyűlovasság” – mondta pár éve a békemenetről annak egyik szervezője, Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnöke. Mindezt annak kapcsán, hogy a békemenet egy ideje takarékon működik, Csizmadia szerint ugyanis „csakis nagy ügyek idején szabad előhívni”. Ez pedig utoljára 2015 márciusában volt, amikor a tapolcai választókerület időközi parlamenti képviselő-választásának kampányában Sümegen vonultatott a CÖF pár száz fős békemenetet. Ám ez sem segített: a fideszes körzetet elhódította a Jobbik.
A 2012 januárjában kezdődött több százezres békemenetek a 2014-es választásokig élték fénykorukat. Az utolsó nagy demonstrációt a CÖF a választások előtt egy héttel rendezte, akkor a március 15-ei ünnepet kihagyta. De korábban természetesen vonultatta a tömeget március idusán is, hallgatóságot szervezve Orbán Viktor nagygyűléseihez, amelyek akkor rendre a Hősök terén zajlottak.
Orbán számára az igazán fontos békemenet az első volt. Mint későbbi visszaemlékezésekből kiderült, a Fidesz-kormányban tartottak attól, hogy Orbán Berlusconi sorsára jut, azaz az EU és a nemzetközi pénzpiac kikényszeríti a távozását. A pénzpiaci támadásokat Orbán sikeresen kivédte: a magyar állam a hitelminősítőknél bóvliba került ugyan, de egy esetleges IMF-hitel felvételének lebegtetésével konszolidálta a helyzetet. A békemenet pedig arra volt jó, hogy Orbán a több százezer ember segítségével demonstrálni tudta támogatottságát.
A magát kormánytámogató civil erőként feltüntető tömörülést Széles Gábor nagyvállalkozó és médiabirodalmának munkatársai – Bayer Zsolt, Bencsik András, Stefka István – kezdték szervezni a CÖF közreműködésével. A háttérben azonban végig ott sejlett a Fidesz: gyakorlatilag Orbánék döntöttek arról is mikor legyen vagy ne legyen békemenet. Amikor például a szervezők 2014 őszén felvetették, hogy szükség lenne rá, Orbán egy frakcióülés után üzent nekik: „Béke van, most ne meneteljünk!” Azóta nem is volt országos megmozdulásuk.
Pártalapítványán keresztül a Fidesz ténylegesen is támogatta anyagilag a CÖF különböző kampányait, s rajta keresztül a békemenetet. Persze pénzügyeit illetően nem segíti a tisztánlátást a békemenetet szervező, s csupán nevében civil CÖF, illetve a mögötte álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). Önként nem volt hajlandó elszámolni, hogy kitől mire, mennyi pénzt kapott, és a kötelezően közzéteendő beszámolói sem igazán beszédesek. Miközben lenne mit magyarázni: 2016-ban 582 millió forint támogatást kapott. Ennek többségét, több mint ötszázmillió forintot az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től, ahogy arról elsőként a HVG beszámolt. Az így megszerzett 508 millió forint tízszer több, mint amennyi egy évvel korábban befolyt az álcivil szervezethez, miközben a személyi jövedelemadók egy százalékából rendre alig több mint egymillió forintot sikerült begyűjtenie. Ez pedig nyilvánvalóan nem elegendő forrás azoknak a politikai akcióknak a finanszírozásához, amelyekkel a CÖF-CÖKA a Fideszt segíti, például a Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont 2014-ben kifigurázó bohócos plakátkampánnyal. De jutott pénz arra is, hogy Orbán tavalyi brüsszeli meghallgatásakor a helyszínen tüntessenek Brüsszel ellen. Csizmadia ezzel szemben azt állítja, hogy az állami pénzeket nem a politikai akcióikra, hanem „civil missziójukra” fordítják, és papíron az MVM is erre adta a félmilliárdot.
A civil misszió tartalmának megfejtéséhez azért ad némi támpontot a beszámoló egyik külön fejezete, amely azonban csak a Fidesz pártalapítványától, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól kapott 45 millió forint elköltéséről ad számot. E szerint egy böllérfesztivál és egy székelyföldi templom újjáépítéséhez nyújtott támogatás néhány millióján túl jutott pénz országjárásra, ahol meghallgatták az emberek menekülthelyzetre adott válaszát, és „neves” előadóik beszéltek az illegális bevándorlás kockázatairól. A 2016-ban befolyt támogatásokból így is alig költöttek valamit: 511 milliót sikerült átvinniük a választások előtti időszakra, amiből a békemenetesek buszoztatására és a kormány melletti kampányra is bőven futhatja.