Elbocsátódurvaüzenet
Felelőtlenek és kegyetlenek voltak azok, akik kitervelték és végrehajtották az egykori orosz–brit kettős ügynök, Szergej Szkripal és lánya elleni merényletet. Az idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlettel a britek Moszkvát vádolják.
Munkában a vegyvédelmisek Salisburyben. Árulkodó nyomok
Lefutottverseny
Kiiktatott ellenfelek
Ritka az olyan választás, ahol már jóval az urnák lezárása előtt tudni lehet, ki s milyen arányban diadalmaskodik. A március 18-ai oroszországi elnökválasztás ilyen lesz. Biztosra vehető, hogy az 1999 óta elnökként vagy kormányfőként folyamatosan hatalomban lévő Vlagyimir Putyin már az első körben diadalmaskodik. És az is nagyon valószínű, hogy a politikus – legalábbis a hivatalos adatok szerint – a voksok mintegy kétharmadát kapja majd.
Az utóbbi két évben szinte minden arról szólt, hogy megteremtsék a beprogramozott diadalhoz szükséges feltételeket. Miután a parlamentben már évek óta nem ülnek valódi ellenzéki pártok, az állami médiumokban pedig csak a Kreml propagandája szól, eljött az ideje a független civil szervezetek megfélemlítésének is. Elfogadták azokat a törvényeket, amelyek – a magyarországi szabályozáshoz hasonlóan – „külföldi ügynökként” bélyegzik meg az Oroszországon kívülről pénzt elfogadó NGO-kat. Majd jóváhagyták azt a javaslatot, amely alapján be lehet tiltani az orosz nemzetbiztonságra veszélyesnek ítélt civil szervezeteket is.
A hatalom végül azt is elérte, hogy ne indulhasson a független jelöltként pályázó Alekszej Navalnij. A korrupcióellenes bloggert – aki több videóban is leleplezte a politikai elit mohóságát – bűnösnek találták ugyanis különféle gazdasági bűncselekményekben, s ezért felfüggesztett börtönre ítélték. Navalnij, aki 2013-ban teljes ellenszélben ért el 32 százalékos támogatottságot a moszkvai polgármester-választáson, azt állítja, csak azért ítélték el, hogy kizárhassák a választásból.
Navalnij kizárása után gyakorlatilag teljes unalomba fulladt a kampány. Putyin a szokásához híven egyetlen vitaműsorban sem volt hajlandó megjelenni, így a legfeljebb 6-7 százalékos támogatottságra számító ellenjelöltek egymással szócsatáztak, s ha nagyon elszabadultak az indulatok, akkor le is locsolták vízzel a másikat. Az unalmas kampány viszont tovább növelte annak a veszélyét, hogy nagyon alacsony lesz a részvételi arány. Márpedig igen rosszul venné ki magát, ha Putyin – aki arra is gondolt, hogy a voksolás napját az Ukrajnához tartozó Krím Oroszországhoz való 2014-es „visszatérésének” évfordulójára tegye – a választójoggal rendelkezők kisebbik részének támogatásával maradna újabb hat évig a Kremlben. Moszkvai elemzők szerint nagyon valószínű, hogy a hatalom mindent elkövet majd a részvételi arány „felpumpálása” érdekében, s nem riad vissza a törvénytelen eszközök használatától sem. Ugyanakkor az is valószínű, hogy a mostani választás után nem lesznek olyan komoly tiltakozások, mint 2011-ben és 2012-ben, amikor több százezren tüntettek az állítólagos választási csalások és Putyin megválasztása ellen.