Kénye-kedve

AFP / TIMOTHY A. CLARY

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élén a 61 éves Gina Haspel lehet az első nő. Donald Trump elnök legalábbis őt javasolja a posztra a külügyminiszternek szánt Mike Pompeo helyére. Előtte azonban még kényelmetlen kérdésekre kell válaszolnia a jelölését jóváhagyni hivatott szenátusban, ahol csak 51:49 arányú a republikánus többség. Rand Paul, a gyakran önjáró, Kentucky állambeli szenátor már jelezte, hogy nemmel szavaz, és ha más republikánus társa is csatlakozik hozzá, akkor Haspel mégsem ír történelmet. Másképp azonban már megtette: ő a legismertebb arca annak a New York és Washington elleni, 2001. szeptember 11-ei terrormerénylet utáni gyakorlatnak, amelynek során a CIA a közreműködést vállaló külföldi országokban titkos börtönöket működtetett. Ahol a hírszerzés később törvénytelennek minősített módszerekkel kínozta az al-Káidával folytatott harcban elfogott gyanúsítottakat.

Haspel az egész életét a CIA számára végzett titkos, illetve fedett munkának szentelte, soha nem ment férjhez. Mindez a tökéletes lojalitását bizonyítja a védelmezői szerint, akik szemében a nő a kínzásokban sem bűnös, mert a terrorizmusellenes háború akkori szabályai szerint járt el, márpedig azok lehetővé tették az eufemisztikusan „fokozott kihallgatási technikák” néven emlegetett módszereket. A legismertebb a waterboardingnak nevezett, fullasztást imitáló gyakorlat volt, amikor a hátán fekvő fogoly arcára törülközőt tettek, és azt vízzel locsolták, amíg a delikvens már alig kapott levegőt. A CIA nemcsak a harcmezőn, hanem a világ több táján, harmadik országokban is fogott el az al-Káidához kötődéssel gyanúsított embereket. Őket a titkos börtönökbe szállította – ilyenek Lengyelországban és Romániában is működtek –, ahol a Haspelhez hasonló fedett ügynökök irányításával gyakran szerződéses zsoldosok végezték el a piszkos munkát. A testi és lelki megtöréshez pedig amerikai pszichológusok dolgozták ki az útmutatót.

A Kentucky államban született Haspelt a munkájából adódóan szinte senki sem ismerte, amíg tavaly a kampányában a waterboarding mellett kiálló Trump ki nem nevezte a CIA igazgatóhelyettesévé, amihez nem kellett szenátusi megerősítés. A Johnny Cash countryzenéjét kedvelő, a munkatársai szerint a férfiakkal a versenyt keménységben és káromkodásban is fölvevő Haspel 1985-ben lépett be a Céghez, ahol a kelet-európai osztályon kezdett, és állítólag szovjet, illetve orosz ügyekben vált szakértővé. Sokat állomásozott külföldön, megfordult Törökországban és Közép-Ázsiában, vezette a CIA irodáját New Yorkban és Londonban, utóbbi helyen kétszer is, és a feladata volt a kapcsolattartás is a brit MI6 titkosszolgálattal.

A CIA első külföldi titkos börtöne, a Macskaszemnek nevezett thaiföldi intézmény vezetését 2002 októberében vette át. CIA-igazgatói jelölése kapcsán az amerikai sajtó azt írta, hogy ő volt a parancsnok, amikor a szaúd-arábiai születésű Abu Zubajdahot kivételesen brutálisan megkínozták, ám a fedett műveleteket ismerő források ezt kiigazították, mondván, ez Haspel érkezése előtt történt. Az al-Káida terrorszervezet egyik magas rangú vezetőjének tartott Zubajdahot egyetlen hónap alatt 83 alkalommal vetették alá a waterboardingnak, a fejét a falhoz verték, és volt, hogy a halálból hozták vissza. A férfi az egyik szemére megvakult, és máig tárgyalás nélkül, a guantánamói bázison tartják fogva. Az amerikai Cole hadihajó elleni 2000-es merénylet megszervezésével gyanúsított Abd el-Rahim al-Nasiri kínzását viszont már Haspel felügyelte.

A thaiföldi titkos börtönt 2002 decemberében bezárták, és Haspel visszatért a CIA Langley-ben lévő központjába, ahol műveleti tisztként a fedett munkát végző osztályon dolgozott. 2013-ban őt akarták megbízni a tevékenység irányításával, ám ezt Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának akkori demokrata elnöke megakadályozta. Az indok az volt, hogy 2005-ben a kínzásokban betöltött szerepe miatt Véres Ginának nevezett Haspel írta alá azt a parancsot, amellyel megsemmisítették a Zubajdah és al-Nasiri brutális kihallgatásáról készített 92 videokazettát, és ezzel eltüntették a bizonyítékokat. Emberjogi szervezetek úgy vélik, ezért, valamint a titkos börtönökben folyt tevékenységéért Haspelnek nem a CIA igazgatói székében, hanem börtönben lenne a helye. Hiába védekezik, és védik az amerikai hírszerző közösség meghatározó emberei is azzal, hogy csak parancsot teljesített.