Arcokatömegből

Három év alatt 300 millió dollárt fordít a Google arra, hogy segítse a minőségi újságírást, valamint a nyomtatott lapok alkalmazkodását a digitális korszakhoz. A Google News Initiative névre keresztelt program 17 partnerrel indul, köztük van például a brit Financial Times és The Daily Telegraph, az amerikai The New York Times és The Washington Post, a Gannett és a McClatchy kiadó regionális lapjai, vagy a francia Le Figaro. A kezdeményezés újabb válasz arra, hogy a Google-t – és a Facebookot – azért támadják a kiadók, mert azok az általuk előállított és ingyen átvett tartalomra építik a keresőprogram, illetve a közösségi háló üzleti modelljét, ami busás hasznot hoz számukra. A nyomtatott lapok viszont nemcsak előfizetőket veszítenek, hanem hirdetőket is, és az online változatukban sem tudják a kiesést pótolni, mert a Google és a Facebook az USA-ban és Európában már a digitális reklámok piacának 60 százalékát nyelte le.

A program keretében a Google felajánlja a felhasználóinak, hogy a nála rögzített azonosítóval és tranzakciós módszerrel fizessenek elő a keresési eredményekben feltűnő cikk gazdájának számító lapra. Azt egyelőre nem közölték, ezért mekkora jutalékot számítanak fel, az Apple például 30 százalékot vesz le. A Google azt is tervezi, hogy a mesterséges intelligenciát használó alkalmazása, a DoubleClick segítségével a kiadóknak megmutatja, kiket érdemes megkörnyékezni előfizetési ajánlattal. Az Alphabet ernyője alá tartozó cég abban bízik, hogy ha ily módon megkönnyíti az előfizetést a lapokra, akkor a Netflix és a Spotify felhasználóiként a filmes és zenei tartalmat már nem ingyen akarók rávehetők arra, hogy a cikkekért is pénzt adjanak.

Az álhírek kiszűrésében is együttműködést ajánló Google tavaly októberben hagyott fel azzal az egy évtizedes gyakorlatával, amellyel arra vette rá a kiadókat, hogy a keresési eredmények listájára kattintó felhasználók számára egy vagy több cikket ingyen engedjenek ki a fizetős fal mögül. A lapok arra panaszkodtak, hogy ezzel is bevételtől esnek el, de nem volt más választásuk, mert a Google büntetett: ha nem csatlakoztak a programhoz, akkor a cikkeik a keresési listán lejjebb kerültek, s nem feltétlenül keltették fel az érdeklődést. Amikor például a The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap tavaly nyáron kivált a „first click free” nevet viselő rendszerből, a Google keresőprogramjától érkező forgalma 38, a Google News híraggregátortól származó látogatóinak száma pedig 89 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest. A Google ezt azzal indokolta, hogy az ingyenes tartalmat részesíti előnyben, ám azóta az algoritmusát semlegesre hangolta.

A Google azt állítja ugyan, hogy tavaly 10 milliárd kattintást irányított ingyen a kiadókhoz, ám azok ezt Európában és az USA-ban is porhintésnek tartják. Az EU és az egyes tagországok is próbálkoznak a lapok számára kedvezőbb megoldás kicsikarásával, míg a tengerentúlon a kiadók azt szeretnék elérni, hogy kollektíven tárgyalhassanak a Google és a Facebook digitális duopóliumával. Ezt azonban a trösztellenes törvény nem teszi lehetővé, ezért a mintegy kétezer amerikai lapot képviselő News Media Alliance szakmai szövetség szeretne a washingtoni kongresszustól egyedi kivételt kapni. Erre azonban kevés az esély, mert a törvényhozás 8–10 évente ad egy mentességet, és azt is csak nagyon nehezen. A sajtónak legutóbb 1970-ben nyitottak kiskaput a trösztellenes törvényben, amikor megengedték, hogy az egymással versengő regionális lapok a költségeik csökkentése érdekében osztozzanak a nyomdán és a hirdetésszervezésen.