Felületkezelés

Igazán élhető várossá változna Budapest, ha megvalósulna a főváros 2030-ig szóló fejlesztési terve. A projekt olyan okosvárossá tenné Budapestet, ahol az energiahatékonyság növelésével az egy főre jutó energiafogyasztás a 2005-ös szinthez képest 30 százalékkal, a szén-dioxid-kibocsátás pedig a harmadával csökkenne. Ezeket a célokat részben az épületek energiahatékonyságának javításával, a köz- és díszkivilágítás korszerűsítésével, az okostechnológiák fogadására alkalmas világítótestek telepítésével érnék el. A projekt szerint meg kell teremteni az alternatív meghajtású járművek széles körű használatának infrastruktúráját, a belső kerületekben pedig csupán zéróemissziós járműveket használnának az áruszállításhoz. Fejlesztendő a közösségi autóhasználat, amit a főváros adminisztratív eszközökkel is támogatna. A városvezetés szükségesnek tartja az egységes parkolási szisztéma kiépítését és a nagy kapacitású P+R parkolók kialakítását az elővárosi kötött pályás útvonalak mentén. A mai Budapesten azonban éppen ezzel ellentétes folyamat zajlik: a fővárosi kerületek sorra szüntetik meg az ingyenes parkolókat, arra hivatkozva, hogy azokat a szomszédos kerületek lakosai használják.

Fontos cél a főváros gyalogos- és kerékpárbaráttá tétele, a gyalogos utazások arányának a jelenlegi 18-ról 20 százalékra növelése a következő évtized végéig. A projekt megalkotói szerint a villamosközlekedésben további kulcsfontosságú szakaszok épülnének 2030-ig. A kerékpáros közlekedés részesedését 2-ről 10 százalékra emelnék az összforgalomból, és ennek érdekében bővítenék a kerékpáros-főhálózatot. A város élhetőbbé tétele érdekében 65 százalékra emelnék a kommunális hulladék újrahasznosítási rátáját, és 10 százalék alá szorítanák a hulladéklerakás arányát (a maradék pedig az égetőbe kerülne). Szó esik a tervben a csapadékkezelésről és a városi hősziget-hatás enyhítéséről is. Ezek érdekében lehetővé kell tenni, hogy a csapadék nagy részét már az ingatlanoknál megfogják, a maradék felhasználására pedig hatékony vízelvezető infrastruktúrát kell kiépíteni. Az akár 5 Celsius-fokosnál is nagyobb különbséget okozó hősziget-hatást pedig úgy mérsékelnék, hogy jobban átszellőztethetővé tennék az egyes negyedeket, megőriznék a szélcsatornákat, és növelnék a zöldfelületek nagyságát. „E mellett új vízfelületek kialakítására, a burkolt felületek arányának csökkentésére és a hűvösebb burkolatok alkalmazására van szükség” – olvasható a tervben.

A terv készítői szerint Budapest csak akkor lehet valóban okosváros, ha integrálják a városüzemeltetés valamennyi ágát, és megteremtik a szükséges informatikai hátteret. Elengedhetetlen Budapest innovatívabbá tétele, a startup cégek támogatása, a tudásközpontok, a Graphisoft Parkhoz hasonló centrumok létrehozása. Az álom valósággá változtatásához azonban olyan kormányra is szükség lenne, amely nem bünteti a fővárost.