Orbán Viktor ezúttal nem újabb 4 évre kért felhatalmazást, hanem sokkal többre. „Sorsdöntő győzelem”; „lehetőség” – mondta vasárnap este a Bálnában, hozzátéve: még mindig nem tart ott, ahol szeretne a jövő építésében. Hogy mire használhatja a negyedik Orbán-kormány a biztos parlamenti támaszát, azt az előzmények, félbehagyott ügyek és már a választás másnapján megjelent nyilatkozatok alapján lehet prognosztizálni.
¬ Legkésőbb május végéig lezavarják a Stop Soros törvény vitáját. Ezzel egyebek között regisztrációra és illetékfizetésre kötelezik a menekülteket segítő civil szervezeteket.
¬ A sajtó további megregulázásához is szükség lehet a minősített többséget igénylő médiatörvény módosítására, elsősorban az újságírók sajtókamarába kényszerítésének eszközeként.
¬ Az önkormányzatiság szűkítésével az 5 ezer fő alatti településeken már jövőre sem tartanának polgármester-választásokat, illetve a fővárosi kerületi önkormányzatokat is teljesen átszabnák. Léteznek olyan tervek, hogy az összevont kerületek, egyes városrészek élén már nem is polgármesterek, hanem hivatalnok elöljárók állnának. Budapest belső kerületei, az úgynevezett citykoncepció jegyében, közös irányítás alá kerülnének.
¬ A centralizáció másik nagy területe a bírósági rendszer. Az igazságszolgáltatásban dolgozók most két dologtól félnek: egyrészt attól, hogy újra nekifutnak a lefejezésnek, és ezúttal minden 1990 előtt bíráskodót nyugdíjba kényszerítenek. A másik, hogy megszüntetik az Országos Bírósági Hivatalt (OBH), és újra egy főosztály veszi át a bírósági igazgatást az Igazságügyi Minisztériumon belül.
¬ Az alaptörvény már beterjesztett módosítását is újraélesztené a Fidesz, amivel a kudarcba fulladt kvótanépszavazás után egyszer már próbálkozott. Ennek értelmében tételesen is bekerülne az alaptörvénybe, hogy Magyarország nem fogad be „kvótamigránsokat”.
¬ Az eddig a Fidesz által megbénított nemzetbiztonsági bizottságot is megreformálhatják, hogy ott ne legyen jelen érdemi ellenzéki erő.
¬ A titkosítások ügyében (Paks II., MNB-alapítványok, tao-pénzek) szintén történhet alaptörvény-módosítás. A közérdekű adatok megismerhetőségének szűkítése is újra napirendre kerülhet.
¬ Számos olyan, elvben független állami intézmény vezetőjének a mandátuma is lejár (Polt Péter legfőbb ügyész, alkotmánybírók), akiknek a pótlásához a kétharmad birtokában nem kell egyeztetni az ellenzékkel.
