Közösfélelmek

Biztonságos amerikai lakóhelyet és új nevet ajánlottak a brit és amerikai hatóságok a március 4-én a dél-angliai Salisburyben megmérgezett egykori orosz–brit kettős ügynöknek, Szergej Szkripalnak és lányának, a 33 éves Julijának. Az ajánlat az után hangzott el, hogy a britek is megerősítették, a Novicsok nevű ideggázzal megmérgezett apa és lánya már gyógyulóban van. Julija hamarosan elhagyhatja a kórházat, s Szergej Szkripal is magához tért a kómából.

Súlyos hibát követett el Boris Johnson brit külügyminiszter, aki azt mondta, hogy a brit vegyifegyver-szakértők megállapították: egy oroszországi laboratóriumban készült a gyilkossági kísérlethez használt anyag. Gyorsan jött a cáfolat is, az illetékesek közölték, csak annyit derítettek ki, hogy a merénylő a szovjet időkben kifejlesztett Novicsokot használta. Azt viszont továbbra sem tudják, melyik országból származik a mérgező vegyi anyag. Moszkva az első pillanattól fogva tagadja, hogy köze lenne a merénylethez, és lecsapva a magas labdát, hazugságok szándékos terjesztésével vádolta Johnsont.

Az USA, amely Nagy-Britanniához hasonlóan ugyancsak Moszkvát vádolja a merénylet elkövetésével, újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen – részben a Szkripal-ügy miatt. A számlák befagyasztását, valamint a gazdasági és politikai együttműködés megszakítását elrendelő büntetőintézkedések hét orosz oligarchát és 14 kormányzati illetékest, valamint 12 vállalatot sújtanak. Az egyik érintett Oleg Gyeripaszka, aki máris közölte, a szankciók miatt csődközeli helyzetbe kerülhet legnagyobb cége, a Ruszal holding. A bejelentés hatására a cég részvényárfolyama egy nap alatt 49 százalékkal zuhant. Az amerikai indoklás szerint azért kerültek oligarchák is a szankciós listára, mert jelentős hasznot húztak a Kreml agresszív külpolitikájából.