Megfogyvaésmegtörve

Az IMF szerint az utóbbi 25 évben a lakosság 5-6 százaléka, mintegy húszmillió ember hagyta ott a közép- és kelet-európai országokat, és Poul Thomsen, a Valutaalap európai osztályának vezetője szerint részben a migráció az oka annak, hogy lelassult az Európa két fele közötti gazdasági különbségek csökkenése. A fiatalok távozása miatt hosszabb távon sem fényesek a térség növekedési kilátásai.

Az utóbbi években – miután mérséklődött a balti köztársaságokat, leginkább Lettországot és Litvániát sújtó kivándorlási hullám – a balkáni térséget hagyják ott a legtöbben. A hétmillió lakosú Szerbiából az OECD adatai szerint a 15 évesnél idősebb generációkból hatszázezren költöztek el. A szerbiai számokat megdobja, hogy a vajdasági magyarok közül is sokan távoznak, felveszik a magyar állampolgárságot, amellyel megnyílik az út az EU többi államába költözés előtt.

Boszniában is hasonló mérvű az elvándorlás, az ottani horvátok Horvátországba, a szerbek pedig Szerbiába költöznek tömegesen az évek óta mély gazdasági és társadalmi válságban lévő országból. „Egyre többen vannak, akik ingyen adják át használatra a házukat, hogy aki beköltözik, az legalább vigyázzon az épületre. Az is egyre jellemzőbb, hogy már az ötven év fölöttiek is mennek, mert tudják, Németországban ötévnyi munkaviszony után is fizetnek már nyugdíjat” – mondta Ibrahim Balic szarajevói szociológus.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint világszerte egyre magasabb a migránsok száma, ám a világ népességéhez mért arányuk viszonylag lassan emelkedik. 1990-ben 153 millió, 2015-ben pedig 244 millió bevándorlót tartottak nyilván, ami az adott év világnépességéhez mérve 2,9, illetve 3,3 százalék volt. A fő célpontnak Európa és Ázsia számít – 75-75 millió bevándorlóval – míg a harmadik helyen Észak-Amerika áll 55 millióval. Afrikában húszmillió bevándorlót tartanak nyilván.