Magyarvirtus
Bár még el sem kezdődött az új hétéves uniós költségvetésről szóló vita, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter egyre csak ront a magyar kormány alkupozícióján.
Brutális stílus
Mennyiazannyi?
Az uniós kassza tervezett növelése Nagy-Britannia évi mintegy 12 milliárdos hozzájárulásának kiesése után úgy jönne össze, hogy a hiányzó összeget legalább felerészt többletbefizetésekkel pótolják a bennmaradók, a másik felét pedig kiadáscsökkentéssel ellensúlyozzák. A dolog nem reménytelen, hiszen a legnagyobb nettó befizetők támogatják: az új német kormánynak már a koalíciós szerződésébe is bekerült, hogy kiáll az uniós büdzsé növeléséért, s Emmanuel Macron francia elnök is határozottan jelezte egyetértését. Tény, hogy egyes kisebb nettó befizető tagállamok – Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország – berzenkednek az emelés ellen, de a konfliktust talán részben feloldja, hogy az Európai Bizottság új pénzbeszedési módszereket is javasol. E szerint az EU-kiadásokat a jövőben nemcsak a nemzeti befizetésekből, valamint az uniós vámhatárokon beszedett vámokból és a tagállamok által átutalt áfából finanszíroznák, hanem például uniószerte kivetett környezetvédelmi adókból is.
A kormányok előtt álló, a kiadási szerkezet átszabásával kapcsolatos dilemmákat az EB a következőképpen mutatta be: a Frontex, az EU jelenleg mintegy ezerfős határ- és partvédelmi szervezetének fenntartása például most hét év alatt összesen 8 milliárd euróba (a büdzsé 0,8 százalékába) kerül. A szervezet feltuningolása háromezer főre a megfelelő hardverrel együtt minimum 20 milliárdot (a büdzsé 2 százalékát) kóstálna, míg ha a tagállamok az Egyesült Államokéhoz hasonló határvédelmet akarnak, akkor ahhoz százezer uniós határvédőre és 150 milliárd euróra (az EU-büdzsé 14 százalékára) van szükség. Ugyanez az oktatás területén úgy fest, hogy ha a felsőoktatási diákok nemzetközi cseréjét támogató Erasmus-programot meg akarják kétszerezni úgy, hogy az a tagállamok fiataljainak 7,5 százalékát felölelje, 30 milliárd eurót kell elkülöníteni.
A másik oldalon, ha különféle többletforrások előteremtésére a felzárkóztató támogatások jelenlegi, 370 milliárd eurós összegét (a költségvetés 35 százalékát) a negyedével megvágják, akkor 11 nyugat-európai ország legtöbb régiója búcsút mondhat a közösségi forrásoknak, ha pedig a fejlesztési források összegét a büdzsé harmadára szorítják le, akkor csak a legszegényebb új tagállamok számára marad pénz. Ami az agrárfrontot illeti, jelenleg a 400 milliárd eurónyi közvetlen kifizetések 80 százalékát a termelők ötöde viszi el. Az uniós agrárkassza egyharmados megnyírása az átlagos agrártermelői jövedelem 10 százalékos csökkenésével járna.
