Zérótolerancia

pte.hu

A háztartási gépeknél jól ismert rendszeréhez hasonló logikát követ az épületek energetikai besorolása. Az épületenergetikai jellemzők meghatározására használt betűrendes osztályozást 2016 elején léptették életbe. A legrosszabb minősítést a HH, II és JJ jelenti, ezeket – például a nagyon elavult fűtési és szigetelési megoldások miatt – a különösen energiapazarló építmények kapják. Szakértői becslések szerint a hazai lakásállomány nincs sokkal jobb helyzetben, átlagosan a GG vagy a legoptimistább becslések szerint is az FF osztályba sorolható. Az új rendszer bevezetésekor a tanúsítvánnyal már rendelkező épületek automatikus konvertálással legfeljebb CC besorolást érhettek el, ez „korszerű” minőségi osztályt jelent. Ennél jobb minősítéshez már új dokumentumra volt szükség, illetve arra, hogy az épület energiaszükségletét legalább 25 százalékban megújuló forrásból biztosítsák, így érthető el ugyanis az eggyel jobb, BB besorolás. A „közel nulla energiaigényű” (KNE) minősítést a BB mellett az AA jelöli, az AA+ és az AA++ besorolásnál már „kiemelkedően nagy energiahatékonyságú”, illetve „minimális energiaigényű” épületekről beszélhetünk. Magyarországon már a BB kategória sem sok egységre jellemző, az AA vagy annál is jobb besorolású épületek pedig fehér holló jellegű ritkaságnak számítanak. Nem csoda: AA vagy annál jobb besorolás a törvény szövege szerint csak olyan építményre adható ki, ahol például a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága mellett a hőtermelő egység időjárásfüggő vezérlése is megoldott – és persze nagyon alacsony a várható energiafogyasztás. Szakértői becslések szerint ez 15–20 cm-es külső – a zárófödémnél pedig még vastagabb – hőszigeteléssel, megújuló energiaforrások nagyarányú alkalmazásával és a legmodernebb nyílászárókkal oldható meg. ¬ BALOGH CSABA