Életségitétel

A napi eseményekre rímelő érettségi feladatok feltűntek a Horthy-korban is, immár politikai témákat érintve. A szinte általánosnak mondható „Hiszek Magyarország feltámadásában!”, „Mohi, Mohács, Trianon” vagy a „Melyik népfaj hivatott a Kárpát-medence vezetésére?” írásbeli tételek mellett a harmincas évek derekán – a korábban intenzív olasz–magyar közeledésre reagálva – a két ország kapcsolatainak „múltjáról és jelenéről” kellett értekezniük például a magyaróvári piarista diákoknak. Az első és második bécsi döntések árnyékában pedig dolgozattémává váltak olyan címek is, mint a „Hazánk területi gyarapodása Trianontól máig”, „A Felvidék Magyarország történetében” vagy „Történelmi jogaink Erdélyben”. 1943-ban, a világháború kellős közepén az Óbudai Árpád Gimnázium végzősei „A Balkán mint magyar élettér” téma kidolgozását is választhatták.

Az érettségi tételek tekintetében is azonnali váltást hozott 1945. Bár néhány évig az iskolák még maguk jelölhették ki az írásbeli témáit, mindenütt igyekeztek igazodni az új idők szeleihez. Feltűnően megszaporodtak például a parasztság sorsával és (haladó) történelmi szerepével kapcsolatos dolgozatcímek. De megjelentek olyan, mindenki számára könnyen aktualizálható témák is, mint „Nagy történelmi katasztrófáink tanulsága”, „Újjáépítő korszakok hazánk történelmében” vagy – 1947-ben Szentendrén – a félreérthetetlen „Szabadságharc – Tanácsköztársaság – népi demokrácia, a szocializmus megvalósításának állomásai”.