A derű évei

Kirobbanó teljesítmény előtt áll a magyar gazdaság; az aktualizált konvergenciaprogram szerint a hazai össztermék évi 4 százalékot meghaladó növekedése egészen a következő választásokig kitart, a háztartások fogyasztási kiadásai a 2018-cal kezdődő fél évtizedben több mint 26 százalékkal bővülnek, és a mostani csúcsra futtatás után a beruházások dinamizmusa nem törik meg, csak mérséklődik. Mindeközben tovább javul, közgazdasági értelemben teljessé válik a foglalkoztatás, az infláció nem ugrik 3 százalék fölé, az államháztartás pedig az idei költségvetési lazítás után évről évre kisebb hiánnyal zár, 2022-ben már csaknem egyensúlyba kerül. A felvázolt gyors növekedési pályán a hazai össztermékhez viszonyított államadósság négy év múlva a maastrichti küszöbértéket jelentő 60 százalék alá esne. Ennek ellenére a konvergenciaprogram továbbra sem jelöl meg céldátumot az euró bevezetésére, holott ez volna a fő funkciója. Ám Varga Mihály – aki az új kormányban pénzügyminiszter lesz – még a legutóbbi nyilatkozataiban is azt szabta ennek feltételéül, hogy a magyar gazdaság teljesítménye közelítse meg az uniós átlagot. A gyors növekedéshez új eszköztár szükségeltetik, pendítette meg Varga a minap, ám ennek részleteivel a konvergenciaprogram szintén adós maradt; 2022-ig sem az adórendszerben, sem a gazdasági ösztönzőket tekintve nem vázol fel lényegi változtatásokat. A kormányzati derűlátást a folytatódó béremelések és a beruházások dinamizmusa alapozzák meg. „Jelenleg több mint 1900 milliárd forint értékű, nagy volumenű fejlesztés van folyamatban” – summázza a dokumentum, megjegyezve, hogy az uniós forrásból megvalósuló projektek 2018–2019 után is „érdemben” hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. A munkaerő-tartalékok viszont kimerülőben vannak, ezért közfoglalkoztatottak tízezreit terelné át a kormány a versenyszférába. Ehhez szigorításokat is kilátásba helyez, például három éven belül el akarja érni, hogy a közmunka maximális időtartama egy év legyen. A munkaerőpiac szűkössége is közrejátszik abban, hogy az Európai Bizottság gyengébb növekedést prognosztizál, mint a kormány, szerinte az idei 4 százalékos GDP-bővülés jövőre 3,2 százalékosra lassul.