Szorosemberfogás

Minden újabb Orbán-kormánnyal nő a miniszterek száma. 2010-ben nyolc úgynevezett csúcsminisztériummal indult a ner. Az előző ciklusban ehhez önálló minisztériumként hozzájött a Lázár János vezette Miniszterelnökség – ami Rogán Antal propagandaminiszteri kinevezésével később tovább osztódott –, majd két újabb tárca nélküli miniszteri poszt is létesült (így lett Süli János Paksért, Kósa Lajos pedig a Modern városok programért felelős miniszter). A most színre lépő, negyedik Orbán-kabinetben az innováció kap külön tárcát, ezzel párhuzamosan korábbi formájában megszűnik a Nemzeti Fejlesztés Minisztérium. „Emléke”, illetve feladatainak többsége az állami vagyon kezeléséért és fejlesztéséért felelős Bártfai-Mager Andreához kerül, aki tárca nélküli miniszterként megörökölheti a csengeri nő által megvezetett – és a botrányba belebukott – Kósa Lajos portfólióját is.

Az önálló innovációs tárca létrehozását még az ellenzéki pártok is kifejezetten előremutató lépésnek tarják, az viszont már feltűnő következetlenség, hogy eközben egy másik, nem kevésbé jövőorientált ágazat, az oktatásügy továbbra sem kap önálló képviseletet a kormányüléseken. A Balog Zoltánt váltó Kásler Miklós „emberminiszterhez” olyan fajsúlyos – illetve Orbán olvasatában fajsúlytalan – területek tartoznak az oktatás mellett, mint az egészségügy, a szociális szféra, a család- és a munkaügy. Ezeket még Balog Zoltán is annyira életképtelen összeházasításnak tartotta, hogy csak tárcája szétdarabolása esetén vállalta volna a folytatást. Amitől viszont Orbán határozottan elzárkózott, így most hivatalosan az orvosprofesszorba, egyben botcsinálta történészbe oltott hittérítőre, Káslerre vár a feladat, hogy úrrá legyen azokon a problémákon, amelyeken az elődei – Balog előtt Réthelyi Miklós anatómusprofesszor – sem tudtak.

Bár az önálló oktatási vagy egészségügyi tárca létrehozásának tradícióját nem követi, a negyedik Orbán-kormány egy ponton visszatér a hagyományokhoz: ismét lesz pénzügyminisztere Magyarországnak. Az 1848-ból datálódó szokásjogot 2010-ben Orbán törte meg, amikor a fiskális ügyeket a nemzetgazdasági minisztériumhoz csoportosította át, amely fölött miniszterként eleinte Matolcsy György, majd annak MNB-elnökké választása után Varga Mihály rendelkezhetett. Utóbbi mostantól ismét pénzügyminiszterként állíthatja össze a költségvetést.

Nevet s egyben minisztert is vált a földművelésügyi tárca. Miközben Fazekas Sándor helyére Nagy István kerül, visszatér az Agrárminisztérium elnevezés, amit az első Orbán-kormány idején cégérként már viselt az – akkoriban a koalíciós társ, kisgazdák által irányított – tárca. Az ő kérésükre került be az intézmény nevébe 1998 és 2002 között a „vidékfejlesztési” toldalék.

Három tárca esetében az elnevezés és a miniszter is marad. Jóllehet már többször kérte a nyugdíjazását, továbbra is Pintér Sándor lesz a belügyminiszter, Trócsányi László pedig viszi tovább az igazságügyi tárcát. Szijjártó Péter konzerválása a külügy élén egyben azt is jelenti, hogy a nagy hagyományokkal bíró Külügyminisztérium módosult profilja is tovább él: a diplomácia irányítása mellett – illetve sokszor helyette – a Bem térről koordinálják majd a külgazdaságot is.

A legnagyobb belső átalakuláson a Miniszterelnökség megy keresztül, ahol Lázár János távozása után nemcsak szűkített portfóliót kap a miniszterutód Gulyás Gergely, de várhatóan a Lázárhoz kötődő személyek cseréje is beindul.

Orbán bizalmatlanságát jelzi a saját munkatársaival szemben, hogy a kormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásának ellenőrzésével megbízott kormányirodát a jövőben nem a kancelláriaminiszter, hanem – Bíró Marcell személyében – államtitkár irányítja majd, a kormányfő közvetlen felügyelete mellett. Az új közigazgatási egység formálisan is kifejezésre juttatja, ami eddig is tudható volt: Orbán szeret mindenről egy személyben dönteni, majd azt testületi álláspontként feltüntetni. Utóbbira jó példa az is, hogy nem a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben, hanem önálló kormányrendeletekben hirdeti majd ki, kik kapnak tárca nélküli miniszteri posztot. Annyi már biztos, hogy Semjén Zsolt nemzetpolitikáért és Süli János Paksért felelős miniszter marad. Semjén emellett a miniszterelnök-helyettesi posztját is megőrizheti, amely címmel, ranggal Pintért és Vargát is megkínálja Orbán.

Az ismételt miniszterelnökké választása után a parlamentben 12 éves kormányzati terveiről beszélő Orbán – szemben a korábbi, hasonló megnyilatkozásaival – egy dologról nem tett említést: a kisebb államról. Igaz, a korábban bejelentett apparátuscsökkentésből sem lett semmi. Épp ellenkezőleg: 2010 óta 710 ezerről 842 ezerre nőtt a kormányzati bürokráciában dolgozók száma. ¬ Dobszay János