Ahálózatcsapdájában

AFP / MAHMUD HAMS

Az égő gumiabroncsokról felszálló sűrű fekete füst borította hétfőn és kedden a Gázai övezet és Izrael határát, a levegő belélegzése a könnygázgránátoktól mart és égetett, a földön palesztin halottak tetemei hevertek. Lapzártánkig 58 tüntető lelte halálát, és több ezren sebesültek meg az izraeli hadsereg éles lövedékeitől. A Nagy Visszamenetelés jelszóval hat hete kezdődött tiltakozás e hét elején tetőzött, amikor Izrael a zsidó állam kikiáltásának 70. évfordulóját ünnepelte. Ami egyben a palesztinok számára a Nakba (katasztrófa), amikor is 1948-ban több százezer palesztin menekült el a mai Izrael területéről. A palesztinok dühét csak fokozta, hogy Washington hétfőre időzítette az USA nagykövetségének Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetését, miután Donald Trump amerikai elnök a nemzetközi tiltakozás ellenére tavaly decemberben Izrael fővárosának ismerte el a szent várost.

A másfél hónapos megmozdulás során összesen 103 palesztin vesztette életét, mert túlságosan közel merészkedett a Gázai övezetet Izraeltől elválasztó kerítéshez. A tüntetők célja, hogy felhívják a világ figyelmét a megszállásra, a palesztin kérdés rendezetlenségére. Rami Hamdallah palesztin kormányfő a békefolyamat alapelvei iránti teljes érzéketlenségnek és tiszteletlenségnek nevezte, hogy a követségavatót a palesztin történelem e tragikus napjára hozták előre. Az avatás amúgy is inkább szimbolikus, hiszen a tel-avivi nagyköveti stáb zöme nem költözik az új követségnek ideiglenesen otthont adó konzulátusra. Az új állandó misszió épületét majd csak ezután építik fel. Míg a palesztinok ügyük elárulásának tartják Trump jeruzsálemi húzását, az amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a békéhez vezető lépésnek nevezte azt. Izraelben politikai hovatartozástól függetlenül általában örültek a fejleménynek, plakátokkal tisztelegtek az elődei politikájával szakító Trump előtt. Sőt az arabellenes rigmusairól hírhedt Beitar Jeruzsálem focicsapat hivatalosan felvette a nevébe Trumpét.

Az amerikai elnök nem ment el személyesen az avatóünnepségre, a delegációt két tanácsadója, a lánya és a veje, Ivanka Trump és Jared Kushner vezette, és tagja volt Steven Mnuchin pénzügyminiszter is. Francia kezdeményezésre az EU a követségköltöztetést elítélő közös frontot javasolt, de a Channel 10 izraeli tévé múlt heti jelentése szerint Izrael kezdeményezésére Magyarország, Románia és Csehország megakadályozta a közös nyilatkozattételt. A hétfő esti ceremóniát az EU tagjainak többsége bojkottálta, kivéve e három kelet-európai ország, valamint Ausztria követeit. Nagy Andor, Magyarország Izraelbe akkreditált nagykövete közölte, még nem született döntés arról, hogy Budapest is Jeruzsálembe költözteti-e a nagykövetségét. Hozzátette, hogy Magyarország továbbra is a kétállami megoldás híve. Jeruzsálemet Ciszjordániával együtt az 1967-es háborúban foglalta el Izrael. A várost 1980-ban annektálta, amit a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el, mivel a palesztinok remélt államuk székhelyének tartják a három nagy monoteista vallás – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – által tisztelt Jeruzsálem keleti részét.

A magyar diplomácia pálfordulása szembemegy az EU, illetve a széles nemzetközi közvélemény álláspontjával. Holott Orbán Viktor kormányfő meghívására még 1999-ben Budapesten járt Jasszer Arafat néhai palesztin vezető. Az 1993-ban kezdődött, de mára kimúlt oslói békefolyamat során létrejött palesztin önkormányzat, a Palesztin Hatóság a nemzetközi jog megsértésével vádolta a közös európai frontot megakadályozó három kelet-európai országot. A Wafa palesztin hírügynökség szerint Budapest, Bukarest és Prága elszenvedi majd a következményeket, különösen az arab és a muszlim világhoz fűződő kapcsolataikban. ¬