Narancsmagkiköphetnék

Míg a nyelvészet más ágai kész adatokkal dolgoznak, vagyis azzal, amit valakik már kimondtak, leírtak, a generatív nyelvészetet az a szabályrendszer érdekli, amellyel az értelmes mondatok előállíthatók. Innen a neve is: a matematikára emlékeztető szigorúsággal vizsgálja, milyen szerkezetek, illetve mondatok generálhatók, hozhatók létre. A generatív felfogás atyjának a kilencvenedik évében járó Noam Chomsky amerikai nyelvészt tartják. Elmélete szerint az ember (és csak az ember) veleszületett képessége teszi lehetővé a korábban sose hallott mondatok létrehozását és megértését, valamint azt is, hogy akár sohasem hallott fordulatokról is bárki meg tudja állapítani, részei-e a nyelvének. A cikkünkben ismertetett munka a generatív nyelvtan alapján próbálja bemutatni, milyen szerkezetek létezhetnek a magyarban. Összehasonlításul érdemes megemlíteni a napjainkban a gépi fordítás miatt igen hasznos korpusznyelvészetet, amely viszont kifejezetten azokat a mondatokat szedi össze nagy gyűjteménybe (korpuszba), amelyeket emberek már leírtak vagy kimondtak. Amikor gépi tanulással a mesterséges intelligencia összehasonlítja két nyelv ténylegesen létező mondatait, egyre tökéletesebben találja meg a helyes fordítást. A gépi fordítás esetében nem bizonyult hatékonynak az a kezdeti elképzelés, hogy ha minden nyelvtani szabályt és minden szót betáplálnak, akkor a számítógép a szabályok alapján mintegy generálni fogja a helyes szöveget.