Agépektündöklése

A gőzgép megjelenése, a tömeggyártás általánossá válása, majd az elektronika és információtechnológia elterjedése után ma a virtuális és fizikai valóság összeolvadásának, vagyis a negyedik ipari forradalomnak vagyunk a részesei. Magyarország e tekintetben felemás képet mutat. Elsősorban azok a cégek aktívak ezen a területen, amelyek olyan, jellemzően multinacionális beszállítói hálózat tagjai, ahol ezt részben előírják a számukra, vagy más egyéb követelményeknek igyekeznek megfelelni. Elvárják tőlük a minőség egyenletességét, az értéklánc kiszámíthatóságát és a rugalmasságot. Ez a kör jó lefedettséget fog elérni az ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiák alkalmazásában, hiszen az itt dolgozó mérnökök vagy más szakemberek megtanulják a digitalizáció legújabb eredményeinek a használatát.

Emellett léteznek olyan jelentős vállalati körök is, amelyek – cégmérettől függetlenül – még nincsenek azon a szinten, hogy teljes mértékben megfeleljenek a kor technológiai követelményeinek. Elsősorban belföldön versenyeznek, rájuk nem jellemző, hogy akár a közvetlen térségünk piacaira is kilépjenek. Ebben a körben a hatékonyságot, a költségtudatosságot kell majd erősíteni, párhuzamosan az innovációs és befektetési hajlandósággal. A kormány Irinyi-programja mellett több vállalati kezdeményezés, oktatási program – Ipar 4.0 Mintagyárak, Nemzeti Technológiai Platform – igyekszik a hazai kis- és közepes vállalatokat a digitális átállásra ösztönözni. Elsősorban a szemléletformáláson van a hangsúly, ezáltal megfoghatóvá válik az új trend az érdeklődők számára. A következő lépés már a konkrét fejlesztési terv, ahol mindenki megtalálhatja az adott cégre optimalizált megoldásokat. ¬ SZÖVÉNYI-LUX MÁRTON