Főkötőszövet

„Minden kapitalizmusban összefonódás tapasztalható a politikai szféra (az uralmon lévő pártok, a parlamenti képviselők és a kormány vezetése alatt álló államapparátus) és az üzleti szféra között. Magyarországon ez az összefonódás különösen erős. Sokféle szálon, sokféle eszköz igénybevételével valósul meg. Minden kapitalizmusban megjelenik a korrupció. Magyarországon a korrupció különösen gyakori, és óriási pénzeket mozgat meg. Sokféle formában üti fel a fejét. Az összefonódás és a korrupció első felületes pillantásra vadul burjánzó dzsungelnek tűnik. Alaposabb vizsgálat után azonban kirajzolódik néhány jellegzetes alakzat. (…) A haszonélvezők az uralkodó csoport lojális támogatóivá válnak, patrónus-kliens viszony alakul ki a politikai hatalom birtokosai és a kedvezményezett személyek között. Elharapódzik az a visszataszító jelenség, amelyet a szakirodalom klientelizmusnak és haverkapitalizmusnak (crony-capitalism) nevez.”

Részlet Kornai János
Látlelet című könyvéből.

„A megnevezésben a posztkommunista jelző nemcsak arra utal, hogy az új rendszer a kommunista diktatúra bomlástermékeként jött létre, hanem arra is, hogy ezen országok összeomlott rendszere valaha az állami tulajdon monopóliumára épült. A maffiaállam megnevezés pedig az új hatalmi elit természetére, szerveződési rendjére. Ez ugyanis nagyban különbözik a különféle történelmi analógiákban említett autokráciák uralmi elitjeitől. Mindenekelőtt abban, hogy, mint az a maffiában szokás, alapvetően családi, illetve a közös – egyszerre politikai és gazdasági – üzlet által megpecsételt, fogadott családi kapcsolatrendszer révén épül fel. A szervezethez rokoni és lojalitási szálakon keresztül újabb és újabb családok kapcsolódnak, amelyek a Családfőtől kiinduló, erősen hierarchikus, piramisszerű engedelmességi rendbe tagozódnak.”

Részlet Magyar Bálint A kormánykritikától a rendszerkritikáig című írásából.