Heves érzelmek
Görögország és Macedónia képviselői aláírták a negyedszázada tartó névvita lezárását lehetővé tevő megállapodást, melynek értelmében a Görögországgal szomszédos volt jugoszláv tagköztársaságot Észak-Macedóniának hívják majd. Míg a kormánypártok mindkét országban jóváhagyták az egyezséget, a görög és a macedón ellenzék is árulást kiált. A kormányból kiszorult nacionalista erőkkel szimpatizáló macedón elnök, Gjorge Ivanov pedig közölte, nem írja alá az egyezményt. A névvita azért robbant ki Jugoszlávia 1991-es széthullása után, mert Athénban úgy vélték – valószínűleg nem teljesen alaptalanul –, hogy a Macedónia országnévvel a szkopjei kormány igényt tart az észak-görögországi Makedónia tartomány területére is. Az ellentétek miatt Görögország nem ismerte el Macedónia államiságát, és folyamatosan akadályozta szomszédja EU- és NATO-integrációját is. A névvita végleges lezárása csak az után következhet be, hogy mindkét ország parlamentje jóváhagyja a megállapodást, s az ügyben kiírt macedóniai népszavazáson is többségben lesznek az igen szavazatok. A referendumot őszre tervezik, s a sikeres voksolást követően még meg kell változtatni Macedónia alkotmányát is.
