Nem engednek
Az ukrán parlament nem szavazta meg az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot, így Kijev egyelőre nem hosszabbítja meg 2023-ig azt az átmeneti időt, amely alatt jelentősen csökkenteni kell a nemzetiségi iskolákban az érintett kisebbségi – magyar, lengyel, orosz, román – nyelveken folyó tanórák számát. A hosszabbítást a Velencei Bizottság kérte, s az oktatási minisztérium is támogatta, azt hangsúlyozva, hogy nincsenek meg a gyors átalakításhoz szükséges feltételek, hiányoznak a tanárok és a tankönyvek is. A voksolás botrányosra sikeredett. Több körben nem volt meg az elegendő szavazat a módosítás jóváhagyására, ám amikor az utolsó körben elegen mondtak igent a hosszabbításra, a változtatást ellenző Radikális Párt tagjai megszállták a parlamenti emelvényt, s közölték, olyanok is „szavaztak” igennel, akik nem is tartózkodtak a törvényhozás épületében. A botrány végül úgy ért véget, hogy a parlament elnöke érvénytelennek minősítette a szavazást, és berekesztette az ülést. Egy nappal a kijevi voksolás után Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Beregszászon közölte: Budapest az átmeneti idő meghosszabbítást kéri, s azt, hogy az oktatási törvény ne vonatkozzon a magániskolákra. Az ukrán–magyar vita miatt az Orbán-kormány akadályozza Ukrajna euroatlanti integrációját, ami miatt számos bírálat éri Washingtonból és Brüsszelből.
