Nagyonmobilinternet

A technikatörténet egyik legmagasabbra törő terve, és egyúttal a világ egyik legnagyobb csődje. Így jellemezte az Iridium műholdas telefonhálózatot a londoni The Economist, amikor néhány éve a vállalkozás újjászületett hamvaiból. Az 1990-es évek elején a Motorola, az akkor még hatalmas amerikai telekommunikációs cég fejlesztői úgy gondolták, hogy ha műholdakkal le lehet fedni az egész Földet, akkor földi hálózat nélkül is bárhová lehet telefonálni. 66 alacsonyan keringő műholddal gond nélkül meg is oldották a feladatot, a rendszer jól működött. Csakhogy a földi mobilhálózatok is szépen beindultak, így az Iridium üzletileg megbukott. A súlyos és kis híján 4 ezer dolláros telefonok, a 4 dollár körüli percdíjak 1999-re vitték csődbe. A több mint 6 milliárd dolláros beruházással szemben pár milliónyi bevétel folyt be a mindössze 63 ezer előfizetőtől. A csodálatos megmenekülés egy amerikai üzletember, Dan Colussy műve. Nyilván fontos szerepet játszott, hogy tehetős magánbefektetők mellett a Pentagont és a Fehér Házat is bevonta. A legfrissebb publikus adatok szerint az újjászületett Iridiumnak ma már 850 ezernél is több előfizetője van.

Műszaki érdekesség, hogy miképpen élhették túl a műholdak az üzleti bukást. Takarékos módon az Iridium a piacon kapható részegységekből szereltette össze az égi adóvevőket, így a kelleténél nyolcszor nagyobb üzemanyagtartályok kerültek beléjük. Ha már így esett, teljesen föl is töltötték őket, így jóval a tervezett üzemidő után, a váratlan újrakezdéskor a szatellitek még mindig keringtek. A hálózatot ezekben a hónapokban korszerűsítik új egységekkel: a SpaceX magáncég 75 műhold feljuttatására kötött szerződést.