Térkép,e-táj

A színes-szagos, 3D-s felhajtást mellőzve, kis lépésekkel jutott el oda a Budapest Időgép, hogy Európában elsőként kezdhetett élesben működni. A Budapest Főváros Levéltára és az Arcanum Adatbázis Kft. együttműködésében megvalósuló kezdeményezés „nem egyszerűen történeti adatok lekérdezését teszi lehetővé, hanem a térben és időben történő barangolást kínálja interaktív térképeken keresztül, gyors és egyszerű átlépéssel a különböző időmetszetek között”. A tavaly indult Időgép a rajta elérhető forrásokat a közgyűjteményi digitalizálásokat egybefoglaló Hungaricana adatbázisból „szívja”, és jelenleg négyféle szolgáltatást nyújt napi nagyjából száz felhasználójának. 1837 és 1937 között négy időmetszetben lehet böngészni a város térképét, és összevetni a mai állapotokkal. Az érdeklődők kutakodhatnak az ingatlanokhoz tartozó forrásokban (tulajdoni lapokban, építészeti tervekben, a helyszínről fennmaradt fényképek között), illetve rendelkezésükre áll az 1944-es légi fotók gyűjteménye és az 1956-os forradalom áldozatainak térinformatikai adatbázisa.

Belátható időn belül bekerülhet az Időgépbe az 1870 és 1926 közötti összes telekkönyvi adat (az 1920-as évektől használják a mainak megfelelő helyrajzi számokat). A 21 500 pesti telekkönyvi betétből már 15 ezernek a dokumentumait feldolgozták, az óbudaiakkal mind elkészültek, és a budaiakkal is jól haladnak – tájékoztat Sipos András, a levéltár főosztályvezetője. Ezt az adatbázist kellene aztán bővíteni, illetve hozzákapcsolni a különféle közjegyzői iratokat, peres ügyeket, végrendeleteket – teszi hozzá. Pest Város Építő Bizottmányának 1861–1873 közti, már most is elérhető iratait pedig a nyárra egészítik ki 1873 utáni építészeti tervekkel. „A közvetlen cél, hogy egy-egy pontra rábökve az egykor ott élt emberekkel, ott működött intézményekkel kapcsolatos források is előjöjjenek” – magyarázza Sipos.

Nagy lendületet adott a munkának, hogy 2015-ben, egy Kossuth téri lakás felújításakor előkerült 7 ezer oldalnyi lakás-adatszolgáltatási ív. Az iratok 1944-ben készültek, amikor a főpolgármester összeíratta valamennyi lakás és bérlő adatait, hogy azok alapján a zsidónak minősített lakosokat sárga csillagos házakba költöztessék. Ezek is tanulmányozhatók az Időgépben.

A legfrissebb fejlesztés az 1916-os utcajegyzék lesz, mivel az első világháború centenáriuma kapcsán efféle munkákra lehetett mostanában pályázni. A bővítés nyomán a korabeli utcaneveket, házszámokat, építési terveket, tulajdonosokat, lakókat és közjegyzői iratokat a mai helyrajzi számokkal összevetve lehet böngészni. Az egy évszázaddal korábbi állapotok rekonstruálása azonban nem is olyan egyszerű. „Egyrészt nincs 1916-os térkép, ezért a hozzá legközelebbi 1908-asra visszük fel az adatokat, másrészt a városfejlesztés miatti utcanévváltozások, telekösszevonások és -szétszabdalások miatt kaotikusak a helyrajzi számok” – említi Biszak Sándor, az aprómunkát végző Arcanum cégvezetője. Más fejlesztések kevésbé macerásak. Most például felkerülnek az első világháború alatti iskolai értesítők is, de mivel ezek az 1845 és 1946 között kötelezően kiadott dokumentumok már fenn vannak a Hungaricanán, csak szándék kérdése, hogy a fővárosi tanintézmények teljes sorozatai az Időgép térképén is elérhetőek legyenek.