Kocsi, dvd, laptop: közeledő társadalmi rétegek?

Az eltérő társadalmi rétegek háztartásainak gépesítettsége közelebb látszik állni egymáshoz Magyarországon, mint arra a jövedelmi különbségek alapján következtetni lehetne. A legalacsonyabb bevételű nagy társadalmi csoport (a legszerényebb jövedelmű egymillió fő) esetében száz háztartás közül 71-ben működik például korszerű televízió (plazma-, LED-es, LCD-készülék), miközben a legmagasabb jövedelmű egymilliós rétegnél 81 százalék a hasonló mutató – derül ki a közelmúltban megjelent 2017-es Magyar statisztikai zsebkönyvből. Nem ordító a differencia a mosogatógépekkel felszerelt konyhák tekintetében sem: a legszerényebbnek kimutatott háztartásokban minden 5. (19 százalék), a legjobban eleresztett társadalmi rétegnél állítólag csak minden 4. helyen (26 százalék) használnak ilyen berendezést. S habár a jövedelmi olló 7-8-szoros különbségről árulkodik idehaza a legszegényebb és a leggazdagabb nagy társadalmi csoportok között, az egyik legfőbb státusképző tárgynak tekintett személygépkocsi birtoklását illetően megint csak nincs kiáltó különbség a két szélső réteg között: a legalsó tizedbe tartozó családok kétharmada (64 százalék), míg a 10. decilisbe sorolt háztartások négyötöde (81 százalék) üzemeltet saját használatú személyautót. A képet persze árnyalja – amit a statisztika módszerével nehéz kiszűrni –, hogy a jobb módúak közül sokan céges autóval járnak.