Zártkörben

Lázár János szelleme továbbra is kísért. A minap hirdették ki az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény módosítását, amelyet a volt kancelláriaminiszter még tárcavezetőként jegyzett. Ez bevezeti a toronyház fogalmát, majd ugyanazzal a lendülettel meg is tiltja ilyenek építését „Magyarország épített környezetének rendezett kialakítása és településképi védelme érdekében”. A jogszabály szerint a 90 méternél magasabb épületek minősülnek toronyháznak, a tiltás alól pedig csak a módosítás hatálybalépése, azaz július 13-a előtti építési engedély birtokában lehet kibújni.

Lázár azt követően lendült akcióba, hogy kiderült: a Market Zrt. 120 méteres, felhőkarcolónak is nevezett irodaházat álmodott a Kopaszi-gátra a BudaPartnak elnevezett lakópark és irodakomplexum részeként. Az épület a Mol székháza lesz, az olajtársaság pedig ki is vásárolta a projektet a Markettől. Lázár többször is látványosan kikelt a koncepció ellen, nagy nyilvánosság előtt tájsebnek nevezte a leendő toronyházat, hozzátéve, hogy ami magasabb a Parlamentnél (vagyis 96 méternél), az a mohóság szimbóluma. Hasonlóan nyilatkoztak a Miniszterelnökségen dolgozó beosztottjai is, Csepreghy Nándor például a hvg.hu-nak mondta el, hogy az épület fenyegeti a budai látképet és így Budapest UNESCO-világörökségi besorolását, ezért a kormány, illetve a Miniszterelnökség azon lesz, hogy ne épülhessen toronyház a Kopaszi-gátra.

Most azonban a jelek szerint felsültek Lázárék – már ha tényleg az építkezés megakadályozása volt a céljuk. Mert hiába szavazták meg a törvény módosítását a honatyák, a Mol Campusnak – mint a HVG megtudta – már az év eleje óta van végleges építési engedélye, így arra nem vonatkozik a tiltás. Igaz, az eredeti törvényjavaslat az engedélyezett projekteket is elkaszálta volna, az egyetlen kibúvót az jelentette volna, ha már a hatálybalépés előtt megnyitják az építési naplót. A Mol-székház esetében azonban ez is megtörtént.

A törvénymódosítás benyújtáskori változata még nem 90, hanem 65 méterben maximálta volna az épületek magasságát. Ezen a korlátozáson más budapesti fejlesztések is fennakadtak volna, például a varsói tőzsdén jegyzett GTC 90 méteres, XIII. kerületi Twist „várostornya” vagy a HB Reavis ingatlanfejlesztő Mini Manhattanként emlegetett, éppen 65 méteresre tervezett Agora Towere. Miután a parlament gazdasági bizottságában némileg enyhítettek a jogszabály szigorán, ezek végül megmenekültek (a Twist azért is, mert szintén van már építési engedélye). Ugyanakkor mostantól a 65 és 90 méter közötti építkezéseket is szigorúbb feltételekkel engedélyezik.

De a tiltással szemben így is maradt egy kiskapu, amelyet a kormány teremtett – önmaga számára. A nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházások esetében (ilyen a Kopaszi-gáton zajló fejlesztés is) immár ő maga állapíthatja meg a beépítés szabályait, az egyedi építési követelményeket, a területrendezési és a különös hatósági eljárási szabályokat, rendeleti úton. Vagyis ezentúl a kormány dönt arról, hogy ki és hol építhet toronyházat.

A HVG építész forrásai szerint Lázár tiltakozása puszta színjáték vagy erőfitogtatás volt, amelynek nem a tiltás, hanem a lapok újraosztása a célja. Az valóban életszerűtlen, hogy Orbán Viktor minisztere leállíttassa az Orbán Viktor jó barátja, Garancsi István tulajdonában álló cég által kitalált, majd egy, az államhoz ezer szállal kötődő társaság által átvett, sokmilliárdos projekt kivitelezését. Amelynek tervezésében ráadásul Finta Sándornak, a korábbi budapesti főépítésznek az irodája, a Finta Stúdió is részt vett. Ő szintén jó viszonyban van a kormánnyal, és érdekelt az Agorában is. „Egyértelmű, hogy mit csinál a kormány: önkényesen belenyúl a szabályozásba, ezzel még egyértelműbbé teszi, hogy a nagy beruházások sorsa rajta múlik” – fogalmazott egyik informátorunk. „Megint lesznek egyenlőbbek az egyenlők között” – tette hozzá. ¬