Aváltozásszelleme

A szexmániás, alkoholista és a cári családot félrevezető Raszputyin volt Oroszország rossz szelleme. A cári udvarban eltöltött egy évtizede jelentősen hozzájárult az 1917-es forradalmak kirobbanásához és ahhoz, hogy a bolsevikok meggyilkolják II. Miklóst és családját. Ez a közkeletű vélekedés az 1869-ben született és 1916-ban megölt Grigorij Raszputyinról. Bár a történészek sok tekintetben osztják ezt a véleményt, azt is hangsúlyozzák, hogy az írástudatlan parasztember nem volt igazán démoni személyiség: a cári hatalmat megdönteni akaró erőknek kellett egy bűnbak, és ezt Raszputyinban találták meg. Vádolták azzal, hogy a cárnéval is viszonyt folytatott, azzal, hogy az első világháborúban a németeket szolgálta, és úgy akarta meggyengíteni az orosz hadsereget, hogy Kanadából vásárolt, kolerával mérgezett almát osztogat szét Szentpéterváron. Douglas Smith brit történész 2016-ban megjelent könyvében hangsúlyozta, hogy Raszputyin valóban sikeresen „kezelte” a cári házaspár vérzékenységben szenvedő fiát, Alekszejt. „Szavai megnyugtatták a rettegő anyát, és megingathatatlan bizalommal töltötték el, amit továbbadott a fiának, és ezzel visszahozta benne az akaratot a gyógyulásra” – írta Smith. Szerinte a cárevics állapotának javulásához az is hozzájárult, hogy Raszputyin eltiltotta mellőle az orvosokat. „Ebben az időszakban nem volt még fejlett az orvostudomány, az aszpirin szinte az egyetlen csodaszernek számított. A gyógyszernek viszont volt egy akkor még nem ismert mellékhatása, a vérhígítás, ami súlyosbította a vérzékenység tüneteit” – hangsúlyozta a történész.

Raszputyin ellenfelei valószínűleg túlértékelték az egyházzal hivatalos kapcsolatban nem álló „vándorszerzetes” befolyását is. Ez azért is valószínű, mert miután Feliksz Juszupov herceg vezetésével megölték, alapvetően nem változott II. Miklós politikája.