Közpénzvonzás

Amikor, várhatóan 2023-ban, megindul a termelés a BMW debreceni gyárában, Németországon kívül Magyarország lesz az egyetlen olyan európai állam, ahol mind a három német prémium gyártó, a BMW mellett a Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi, illetve a Mercedeseket készítő Daimler AG is jelen lesz gyártóbázissal. Magyarországon az iparág jelenleg több mint 175 ezer embert foglalkoztat, termelési értéke tavaly meghaladta a nyolcezermilliárd forintot, ami a feldolgozóipar teljesítményének 29 százalékát adta.

Több mint négymillió autó hagyta el a magyarországi gyárakat 1991 óta, emellett több millió motor is készült az Audiban, illetve a szentgotthárdi egykori Opel-, most már PSA-gyárban. Az első Suzukik és Opelek – Swiftek és Astrák – 1992-ben gördültek le a gyártószalagról. Az 1993-ban megjelent győri Audiban először alkatrészeket és motorokat gyártottak, 1998-ban indult meg az Audi TT-k összeszerelése. Negyedikként érkezett a Mercedes, amely 2012 tavasza óta gyárt autókat Kecskeméten. A Daimler az idén jelentette be, hogy újabb egymilliárd eurós beruházással megépíti második üzemét az elsőnek a tőszomszédságában, ahol 2020 után robbanómotoros, hibrid vagy elektromos autókat is gyárthatnak. Hasonló lesz a debreceni BMW-üzem, itt is rugalmasan változtathatják majd, milyen motort építenek a kocsikba.

Fokozatosan megtelepedtek a vezető nemzetközi autóipari beszállítók, majd létrejött a nagy üzemeknek dolgozó magyar beszállítói kör is, a BMW-nek például mintegy kilencven hazai üzem ad el részegységeket. Tavaly 96 új ipari beruházást regisztráltak Magyarországon, ebből 36 jutott az autóiparra. Itt is gondot jelent viszont a munkaerőhiány, az előrejelzések szerint csak azoknak a beszállítóknak van esélyük, hogy tartósan versenyben maradjanak, amelyek jelentős arányban automatizálják a termelési folyamatokat.