Sokkicsi
Tíz évvel ezelőtt ért véget az ötnapos orosz–grúz háború, melynek során Moszkva elfoglalta a kaukázusi köztársaság területének ötödét. A 2008-as támadás volt az ukrajnai területszerzés nemzetközi főpróbája.
Nem volt gyerekjáték
GroznijtólDamaszkuszig
Nem számított az emberélet
Öt jelentős katonai vállalkozásban vett részt Oroszország a Szovjetunió 1991-es szétesése óta. Előbb az országhoz tartozó Csecsenföldet foglalta vissza két háborúban a függetlenségpárti erőktől, majd a szovjet utódállam Grúziában avatkozott be, ahol ennek következtében függetlenné vált Abházia és Dél-Oszétia. Ezt követte a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása, végül pedig Moszkva kilépett a nemzetközi színtérre: az orosz hadsereg Basar Asszad szíriai elnöknek nyújtott „internacionalista segítséget”.
Az orosz vállalkozó kedv erősödésének főbb állomásai:
1991 Csecsenföld bejelentette függetlenségét, s a következő évben a kaukázusi köztársaság elfogadta új alkotmányát.
1994–1996 Az első csecsenföldi háború, amely a csecsenek győzelmével ért véget, a függetlenségpártiak visszafoglalták Groznijt, a fővárost.
1999–2000 A második csecsen háború, amely az után robbant ki, hogy állítólag csecsen terroristák több lakóépületet felrobbantottak Oroszország területén. A Vlagyimir Putyin által indított háború az oroszok győzelmét hozta, s azóta Moszkvához hű csecsenek, a Kadirov-klán tagjai irányítják a köztársaságot.
2008 A grúziai háború, melynek eredményeként függetlenné vált a Grúziához tartozó Abházia és Dél-Oszétia. Az orosz erők nem hagyták el a térséget, ám Moszkva a helyi vezetők kérésére sem járult hozzá a két terület Oroszországhoz való csatlakozásához.
2014 „Udvarias zöld emberek” – felségjelzést nem viselő orosz kommandósok – megszállták az Ukrajnához tartozó Krímet, majd egy helyi népszavazás után Moszkva annektálta a félszigetet. Közben a kelet-ukrajnai szakadárok ellenőrzésük alá vonták Donyeck és Luhanszk megye jelentős részét, ahol létrehozták a maguk „önálló” köztársaságait. Moszkva jelentős katonai segítséget nyújtott a szakadároknak, ám ezt az orosz vezetés nem ismeri el. A Kreml szerint legfeljebb szabadságon lévő orosz katonák harcolhattak a szomszédban.
2015–2018 Moszkva előbb légicsapásokkal, majd szárazföldi csapatok bevetésével segítette az Asszad-rezsimet Szíriában. A hidegháború vége óta ez volt az első alkalom, amikor Oroszország jelentős katonai akciót hajtott végre a volt Szovjetunió határain túl. A támogatásért cserébe Moszkva több támaszpontot használhat a közel-keleti országban, és Asszad idén májusban elismerte Abházia és Dél-Oszétia államiságát. Ezt az ENSZ-tagállamok közül Oroszország mellett még Nicaragua, Venezuela és Nauru tette meg. Korábban Vanuatu és Tuvalu is elismerte Abháziát és Dél-Oszétiát, ám utóbb visszavonták a döntést.
