Csúcsra futtatva

A hazai össztermék az idei második negyedévben 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ehhez fogható teljesítményt legutóbb szintén egy választási évben, 2014-ben regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. A gyors növekedés alapvetően a belső kereslet élénkítésével függ össze. Egyrészt, a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötött hároméves megállapodásnak megfelelően, a keresetek 10 százalékot meghaladó mértékben nőttek, és tovább javult a foglalkoztatás is, így a pluszkereslet hatására lendületesen bővülnek a szolgáltatások. Másrészt a költségvetés a várható uniós támogatások megelőlegezésével meglódította a beruházásokat, amit jól mutat az építőipar folyamatosan kiemelkedő teljesítménye. Az ipar ugyanakkor valamelyest gyengébben teljesített a vártnál. A gazdaság csúcsra futtatásának árnyoldala, hogy július végéig a központi költségvetés 1491 milliárd forint hiányt halmozott fel, nagyobbat az egész évre tervezettnél. Ennek fő oka, hogy az uniós programokra fordított 1309 milliárd forint kiadás az ötödével meghaladta az egy évvel korábban ugyane célra folyósított összeget, miközben Brüsszelből eddig csupán 162 milliárd érkezett a költségvetésbe. A külkereskedelem kiviteli többlete az első félévben 4,3 milliárd euró volt, nagyjából a tizedével maradt el az előző évitől, vagyis az ágazat ebben az időszakban nem járult hozzá a GDP növekedéséhez. A forint gyengülése az importtermékek árán keresztül megemelte az árszínvonalat, amely júliusban 3,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A leglátványosabb, egy év alatt 17,8 százalékos drágulást a járműüzemanyagoknál mérte a KSH, de két számjegyű mértékben nőtt a cukor (23,5 százalék) és a tűzifa (13,3 százalék) ára is. A szeszes italokért, dohányáruért átlagosan 5,3 százalékkal kellett többet fizetni, az idényáras élelmiszerek pedig átlagosan 3,6 százalékkal drágultak.