Kommentárnélkül
Csak átmeneti rövidzárlat
Semmilyen nyilvános felülete nem maradt a konzervatív értelmiségnek a Kommentárnál történt hatalomátvétel után, hogy megírja a véleményét; illetve meg kellett menteni a Kommentárt a konzervatív értelmiségnek. Ez a két, homlokegyenest ellentmondó vélemény uralta a konzervatív értelmiség vitáit az utóbbi napokban, miután új főszerkesztő érkezett az immár bő évtizedes múltra visszatekintő, kéthavonta megjelenő közéleti és kulturális folyóirathoz. Az áprilisi választások után ugyanis lemondott a Kommentár addigi főszerkesztője, Ablonczy Bálint. Ő a Heti Válasz rovatvezetője is volt, ami – ismerve a kormány viszonyát a polgári hetilaphoz – előrevetítette: a főszerkesztőnek nem lehet maradása. A szerkesztői gárdából volt, aki állította, hogy ha Ablonczy bizalmi szavazást kért volna a Kommentártól, legalább kétharmados többséggel választják újra. De nem kért. Tehát ment, bár ennek nemcsak az volt az előzménye, amit a Fidesz vezetői nyilatkoztak a Heti Válaszról, illetve a háttérből üzentek, hogy aki Simicska Lajos mellé állt, annak nincs kegyelem, hanem az is, hogy 2017-ben a szokásosnál is élesebb vita tört ki a Kommentár szerkesztőségében a „kormánykritikus” írások miatt.