Asorskegyeltjei

Bár elvben lezárult az egyházak rendszerváltás utáni kárpótlása, az Orbán-kormány bőkezűen osztogatja a különböző felekezeteknek az épületeket. A Népszava közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy a 2010-es kormányváltás óta az állam 34 ingatlan tulajdonjogát adta át ingyen valamelyik vallási közösségnek, köztük olyan épületeket is, amelyek sohasem voltak egyházi kézben. Ez összesen mintegy 13 milliárd forintos extra juttatást jelentett. A legnagyobb értékű ingatlanokat a reformátusok kapták, hozzájuk került például a VIII. kerületi, Károlyi–Csekonics-palotaegyüttesnek nemcsak a használati, de a tulajdonjoga is. Az Orbán Viktort is tagjai között tudó svábhegyi református gyülekezet pedig a Felhő utca 10. alatti temploma bővítésének állami támogatásaként jutott hozzá két szomszédos telekhez. Az egyedi kormányhatározatokkal átadott ingatlanok többnyire oktatási, illetve hitéleti célokat szolgálnak majd. A Károlyi–Csekonics-palotában például a Károli Gáspár Református Egyetem rendezkedhet be. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egy miskolci épülettel gyarapodott, és a múlt héten a közösséghez került a – 400 év kihagyás után – újra zsinagógaként működő budavári imaház. A moszkvai patriarchátus magyarországi egyházszervezete Putyin orosz elnök tavalyi, budapesti látogatása után egy tokaji templom tulajdonjogával lett gazdagabb.

„Az 5779. zsidó újév alkalmából rendezett avatási ünnepséggel visszatér a vallási és közösségi élet az egyik legrégebbi magyar zsidó imaházba, ahol utoljára Budavár török hódoltsága idején hangzottak el a zsidó ima szavai.” Ezzel a mondattal invitált Köves Slomó a budavári Táncsics Mihály utca 26. alatti, XIV. század végén épült imaház megnyitójára. A gótikus pillérrel osztott imatermet 1964-ben tárták fel, a Budapesti Történeti Múzeum rendezett be ott kiállítást, amely az EMIH által, részben állami támogatásból megvalósuló 60 milliós felújítás után is látogatható. Szó van arról is, hogy feltárják a közelben, Európa egyik legnagyobbjának tartott, XV. századi zsinagógát, amelyet Mendel Jakab építtetett, és szintén a hatvanas években bukkantak rá. A közel 300 négyzetméteres alapterületű, 9 méter belmagasságú épület kibontása – amelynek padlószintje öt méterrel van a mai járószint alatt – 500 millió és 1 milliárd forint közötti költséget jelentene. Köves Slomónak talán sikerül megnyitnia az állam pénztárcáját, legalábbis az eddig az EMIH-hez áramoltatott mintegy 5-6 milliárd állami forint ezt látszik bizonyítani. Lassan nagyobb oktatási, kulturális hálózatot építenek maguk köré, mint a történelmi gyökerű zsidó felekezeteket képviselő Mazsihisz. Elindult a gimnáziumuk, most volt az első évnyitó a Milton Friedman Egyetemmé átnevezett Zsigmond Király Egyetemen, amelynek a megvásárlására több mint egymilliárd forintot adott az MFB. Tavaly decemberben 450 millió forintos külön támogatást kapott az EMIH egy tanuszodára, az államtól ingyen jutott hozzá a közösség székházának számító Baross utcai ingatlanhoz. Köves Slomóék működtetik a mádi zsinagógát, a hitközségnek kóser vágóhídja, nyomozó, illetve személyvédelmi vállalkozása is van, közvetett módon pedig a Klubrádióban és a 168 Órában is tulajdonos.