Nem könnyű dolog bankjegyet hamisítani színes nyomtatóval, a közérdekű bejelentőknek pedig érdemes vigyázniuk, ha bizalmas iratokat továbbítanak, mert a gépek titkos kódokat használnak.
A nyomtató által hagyott jelek nagyítóval láthatók. Kicsi a bors, de erősen árulkodó
Fazekas István
Nincsazapénz
Pénzkopírozási kísérlet egy fénymásolón. No, megállj csak!
Kiss-Kuntler Árpád
Diákok voltak, persze hogy izgatta őket a pénz, nyomban be is tettek egy húszfontost a vadonatúj színes másolóba. Ez 2002 elején történt a Cambridge-i Egyetemen. A gépből nem az jött ki, amire számítottak, hanem egy többnyelvű szöveg, amely szerint a bankjegyek hamisítása törvénybe ütközik. Hogy miért a váratlan eredmény, arra a diákok egyike, Markus Kuhn akkori PhD-hallgató találta meg a választ. Miután a frissen megjelent euróval is próbát tett, és az sem hagyta magát lemásolni, a számítógépes szakértő hamar észrevette, mi a közös a két bankóban: pici körök sajátos alakzata ötlött a szemébe. Rövid rajzolgatás és kísérletezés után kiderült, hogy a fénymásoló e minta hatására makacsolja meg magát, de csak akkor, ha színesben „látja” a karikákat. Az öt körből álló minta az Orion csillagképre emlékeztette Kuhnt, így EURion konstellációnak nevezte el a jelet.
Sok más pénzen is rajta van ez a sárga, zöld vagy narancsszínű kód, időnként kissé elrejtve, például kottafejek, virágok vagy – a dollárbankókon – a névértékben szereplő nullák formájában. Megtalálható a forintbankjegyeken is. Érdekes azonban, hogy a Magyar Nemzeti Bank weboldalán a biztonsági elemek között nem sorolják föl, jóllehet az EURiont magában rejtő pontfelhő jól látszik a bankókon. Kuhn óta más kutatók is kísérleteztek a megfejtéssel, de a jegybankok és a nyomdák titoktartása miatt nem tudni, pontosan mire reagálnak a fénymásolók. A londoni BBC 2015-ös oknyomozása rábukkant egy nyugalmazott indiai kormánytisztviselő blogbejegyzésére, amely szerint a minta a japán Omron cég találmánya, és egyedül e cég szállítja a kód nyomásához szükséges filmet a bankjegynyomdáknak. Az Omron szerepére utalhat egy 1995-ös szabadalmi bejegyzés is, amelyet hasonló, bár csak négy körből álló minta illusztrál.
Aki a fénymásolás megkerülésével próbálkozna, és számítógépen rajzolt, szerkesztett bankjegyet gyártana nyomtatóval, annak is kitartásra és szerencsére van szüksége. Kuhn egyik tanítványa, Steven Murdoch ugyanis azt derítette ki, hogy a képfeldolgozó szoftverekbe is építenek valamiféle titkos – valószínűleg az EURiontól eltérő – nyomkeresőt a papírpénzek felismerésére.
