2007. augusztus 9.: A BNP Paribas francia bankház befagyasztotta három alapját, mondván, nem tudja meghatározni az azokban lévő, jelzáloghitelhez kötött papírok valódi értékét. Ez volt az első alkalom, hogy egy nagy bank elismerte az ilyen értékpapírok rendkívüli kockázatát.
2008. március 16.: A súlyos likviditási problémákkal küzdő Bear Stearns brókerházat az állam 30 milliárd dolláros mentőcsomagjának támogatásával megvette a JPMorgan Chase bank, amely 10 dollárt fizetett a néhány héttel korábban a tőzsdén még 172 dollárt érő részvényekért.
szeptember 7.: Az amerikai kormány államosította a jelzálogkölcsönök felét kibocsátó vagy garantáló Fannie Mae és Freddie Mac szövetségi pénzintézeteket.
szeptember 15.: Összeomlott a Lehman Brothers brókerház, miután sem a versenytársai nem mentették meg, sem a washingtoni kormány, és hiába keresett vevőt magára. Riválisa csődje láttán a Merrill Lynch 50 milliárd dollárért eladta magát a Bank of America bankháznak.
szeptember 16.: A Fed 85 milliárd dolláros kölcsönnel mentette meg az USA legnagyobb biztosítóját, a kiterjedt nemzetközi hálózatot fenntartó American International Groupot (AIG), miután az a jelzálogpiacon vállalt szerepe miatt a csőd szélére sodródott.
szeptember 19.: Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy a modern gazdaságtörténet legnagyobb mentőakciójának keretében a bajba került pénzintézetektől az amerikai kormány megveszi a kétes jelzálogpiaci követeléseiket, illetve másodlagos értékpapírjaikat. Paulson a TARP-programhoz 700 milliárd dollár igénybevételére kért jóváhagyást a kongresszustól, majd szeptember 21-én a beavatkozás hatályát kiterjesztette az USA-ban érdekeltségekkel bíró külföldi pénzintézetekre is. A TARP 2014 decemberében ért véget, a kormány összesen 426 milliárd dollárt költött, majd a megvett papírok eladásából 441 milliárdra tett szert.
október 10.: A 30 legfontosabb amerikai részvény mozgását követő Dow Jones ipari átlagindex (DJIA) története legrosszabb hetét zárta, az értéke több mint 20 százalékot zuhant.
november 14–15.: A húsz vezető gazdasági hatalom (G20) Washingtonban megtartotta első csúcstalálkozóját, amelyen a kirobbant pénzügyi válsággal foglalkoztak.
november 25.: A Fed bejelentette az első eszközvásárlási programját, amivel a gazdaságba pumpált pénzt. Az USA jegybankja még két programot indított (2010-ben és 2012-ben), és amikor 2014-ben lezárta a jelzáloghitelekhez kötött értékpapírok és az államkötvények vásárlását, a mérlegfőösszege a 2008-asnak a négyszerese, 4 ezermilliárd dollár volt. A Fed 2008. december 16-án az USA történetében első alkalommal zéróra vitte az irányadó kamatlábat, amit csak 2015. december 16-án emelt meg újra.
december 19.: Az amerikai kormány 17 milliárd dollárral segítette ki a General Motors és a Chrysler autógyárat, amelyek 2009-ben csődvédelembe menekültek. A washingtoni pénzügyminisztérium 2011-ben adta el az utolsó részesedését a Chryslerben, és 2013-ban a GM-ben – a mentőakciót 9 milliárd dolláros veszteséggel zárta.
2009. február 17.: Az USA beindította a 787 milliárd dolláros gazdaságélénkítési programját.
március 9.: A DJIA elérte a válság alatti legmélyebb szintjét, ami 6547 pont volt, míg 2007. október 9-én a mutató 14 614 ponttal történelmi rekordot állított fel. A DJIA értéke 2018. szeptember 14-én 26 154 pont volt.
2010. május 2.: Az IMF, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság (EB) elfogadta a súlyos eladósodottsága és hatalmas költségvetési hiánya miatt válságba süllyedt Görögországnak nyújtandó első, 110 milliárd eurós hitelcsomagot.
május 10.: Az EKB beindította kötvényvásárlási programját, és 750 milliárd eurós válságalapot hozott létre az eurózóna országai számára.
július 21.: Életbe lépett a beterjesztőiről (Chris Dodd szenátorról és Barney Frank képviselőről) elnevezett amerikai pénzügyi reformtörvény, amely szigorította a pénzintézetek szabályozását, hogy megakadályozza a válsághoz vezető visszaélések elkövetését. A Dodd–Frank-törvény szigorát 2018-ban jelentősen lazította a republikánus többségű kongresszus.
november 28.: Az IMF és az EU 67,5 milliárd eurós hitelcsomagot fogadott el Írország számára. Írország 2013. december 13-án zárta le a mentőprogramot.
2011. május 3.: Az IMF és az EU 78 milliárd eurós mentőprogramot fogadott el Portugália számára, ami 2014. május 4-én zárult le.
2011. szeptember 17.: A Wall Streethez közeli Zuccotti Parkot tüntetők foglalták el, akik a válság és annak kezelése miatt növekvő egyenlőtlenség ellen demonstráltak. Velük indult el a Foglaljuk el a Wall Streetet nevű baloldali mozgalom.
2012. február 21.: Elfogadták a második, 130 milliárd eurós görög mentőcsomagot, amelynek részeként a magánszektorbeli államkötvény-tulajdonosok 53,5 százalékot elengedtek a görög tartozásból.
szeptember 6.: Mario Draghi, az EKB elnöke eszközvásárlási programot jelentett be, amelyben a másodlagos piacon vesznek államkötvényeket.
2015. január 22.: Az EKB kiterjesztette az eszközvásárlási programot, amibe bekapcsolódtak az eurózóna országainak jegybankjai is. A program kivezetését 2018 júliusában jelentette be az EKB, a decemberi zárásra 4600 milliárd euróra duplázódik az eurózóna jegybankjának mérlegfősszege.
augusztus 20.: Görögország lehívhatta az első részletét a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomagnak, amiben az IMF már nem vett részt, mert az nem tartalmazott újabb adósságelengedést.
2018. augusztus 20.: Lezárult a görög adósságválság kezelésére indított mentőakció. A három csomag eredményeképp Görögország 290 milliárd euróval tartozik az EU-nak és az IMF-nek, ez része a GDP 180 százalékára rúgó adósságállományának.
