Pardavi Márta

Portré

2018. szeptember 20.

Reviczky Zsolt

Pardavi Márta

jogász, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke

„A politika nem volt meghatározó a gyerekkoromban” – vall a nyugodt kezdetekről a budai családból származó, 44 éves jogvédő. Apja villamosmérnök, anyja pedig fizikus, aki tudósként rengeteget utazott, ami a nyolcvanas években cseppet sem volt szokványos, ahogy a külföldiek rendszeres látogatása sem. Olyannyira nem, hogy amikor 1978-ban a perzsa sah díszes konvoja elhaladt a házuk előtt, ő csak annyit kérdezett az édesanyjától: „Hozzánk nem jön be?” Ötödikes volt, amikor családja az Egyesült Államokba költözött, így ő két és fél évig az Ohio állambeli Columbusban tanult. „Én voltam az egyetlen külföldi, mindenhol ufónak tekintettek.” 1988 nyarán tért haza, egyenesen a szarvasi úttörőtáborba. „Itt is ufó lettem, aki hiába keres a barátnőjével maguknak hajbalzsamot.” Anyja egy évvel később visszatért az USA-ba – és azóta is ingázik –, de ő már nem tartott vele. A közügyek iránti elköteleződését az ELTE Trefort Ágoston Gimnáziumában szerezte, majd az ELTE jogi karán diplomázott. Ha nem választja az évismétlést „a jogi tanulmányok életidegensége okán”, és nem szakad rá hirtelen sok szabadidő, talán nem is csatlakozik az akkor indult Magyar Helsinki Bizottsághoz. De így történt, és 2007 óta a szervezet társelnöke – a kormányzati össztűz alá vont migrációs szakterületet irányítja. Menedékkérőkkel először a kistarcsai menekülttáborban találkozott, amit a jogvédők jelentése nyomán a belügyminiszter be is záratott. „Látszott, hogy ennek van értelme.”

A Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsa nevű európai civil szervezet alelnöke volt. Egy VII. kerületi lakásban él nyolcéves fiával. Szabadidejében a barátaival találkozik. Igyekszik sűrűn emlékeztetni magát arra is, hogy jógázik.

¬ Nagy sikerként értékelte a Magyar Helsinki Bizottság a múlt héten a Sargentini-jelentés elfogadását, mondván: megbukott az illiberális demokrácia modellje. Komolyan hiszi, hogy ettől megváltozik Orbán politikája, és nem csupán az országnak lesz rosszabb?

Ez nagyon fontos politikai jelzés volt, nagyon örülök, hogy így alakult. Rettenetesen bosszant, hogy Orbán Viktor sarokba lavírozta az országot, ilyen értelemben tényleg az ország jár rosszul a jelentéssel, bár az nem az országot, hanem a kormányt ítéli el. És ez a következő hónapokban, az uniós költségvetési tárgyalásokon is látszódni fog.