Kiegyeztek
Előzetes megállapodást kötött a Vatikán és a pekingi kormány a kínai püspökök kinevezéséről. A részleteiben nem ismertetett alku az értesülések szerint azt tartalmazza, hogy a Szentszék elismeri a Peking által a jóváhagyása nélkül kinevezett hét püspököt, a kommunista kormány pedig a pápa felsőbbségét a Kínában élő katolikusok fölött. Úgy tudni, a jövőben a püspöki posztokra Peking javasol személyeket, amit a Vatikán informális módon megvétózhat, hasonlatosan ahhoz, ahogyan ez működött az egykori kelet-európai szocialista országokban, köztük Magyarországon is. Kína 1951-ben szakította meg a kapcsolatot a Vatikánnal, s az alku megnyithatja az utat a diplomáciai viszony újbóli felvétele előtt. Ez Tajvant sújthatja, amelynek már csak 17 országgal van diplomáciai kapcsolata, Európában egyedüliként a Szentszékkel. A Vatikán abban bízik, hogy a hivatalos és a földalatti közösségek összeolvasztásával újra növekedhet a katolikusok száma Kínában. A kínai katolikusok létszáma tízmilliónál megtorpant, miközben a protestánsok már ötször annyian vannak. Peking a vallási élet szigorúbb ellenőrzésére számít, amit hivatalos politikává emelt Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő. A protestánsok terjeszkedését templomaik lerombolásával igyekeznek fékezni, a muszlim ujgurok lakta Hszincsiang tartományban pedig kíméletlen rendőrállamot hoztak létre, és átnevelőtáborokat állítottak fel.
