Meginttörökötfogtunk

Túry Gergely

Kissé émelyítő csokiillatban úszik a másfél száz éve létrehozott vágóhíd környéke, amelyet az elmúlt években több részletben értékesített a terület tulajdonosa, Ináncsy Miklós. Miközben maga is egy 540 lakásos ingatlanfejlesztést vezényel le egykori vállalatának, a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalatnak a helyszínén, a HVG kérdésére viccelődve hárította el az illatokra utaló megjegyzést: hajdúszoboszlói szállodájának szemközti szomszédja Mészáros Lőrinc szállodája, itt pedig az ukrán elnök, Petro Porosenko csokigyára, a Bonbonetti a szomszédja. Ináncsy a hetvenes évek elején, főagronómusként kezdte a ranglétra megmászását Szatmárban. A téeszelnökök meg pártelnökök világát gyorsan kiismerve a rendszerváltást már a budapesti hús-nagykereskedelmi vállalat élén érte meg. Az állami cég mindaddig élet és halál ura volt: a budapestieken kívül az összes fővárosi intézményt, kórházat, de még a szovjet katonákat is az látta el hússal és húskészítményekkel.

A közös vállalat attól volt „közös”, hogy a megyei húsipari cégek birtokolták 5-5 százalékos tulajdonrésszel, ám a kilencvenes években azok a cégek egymás után csődbe mentek. Ináncsy nem sokat teketóriázott, sorra megegyezett a felszámolókkal az egyenként csekély tulajdonrészek felvásárlásáról. Akkor még az agrárszakember is úgy gondolta, hogy a szakmájában marad. Az áfacsalások azonban a kétezres évek közepére hazavágták a legális húskereskedelmet. A húsnagyker először csak szerényen összehúzta magát, és a 12 hektáros ingatlan feleslegessé vált részeit bérbe adta. Később azonban az akkor már földbirtokos és szállodatulajdonos üzletember teljesen felhagyott a húsiparral. Az ingatlanpiac fellendülése egyértelműen az értékesítést ösztönözte. Először csak kisebb részeket hasított ki például a Metrodom ingatlanfejlesztő, majd saját maga számára, legutóbb pedig már külföldi befektetők kopogtattak nála. Ináncsy a HVG-nek azt mondta, hogy az APD-n kívül hollandokkal is tárgyalt, akik a megállapodás után egy nappal egymilliárd forinttal ígértek rá Polatékra, de ő akkor már nem táncolt vissza.