Kierőszakoltérdektelenség

Miután Szlovénia, Horvátország és Montenegró is csatlakozott a NATO-hoz, Macedónia pedig csak a görög ellenállás miatt nem léphetett be eddig az észak-atlanti szövetségbe, Oroszország legalább Szerbiát igyekszik megtartani saját vonzáskörében. Leginkább ezt a cél szolgálja az a hétfőn kezdődött ötnapos szerbiai orosz–szerb hadgyakorlat is, amelyen a két ország légiereje közti együttműködést tesztelik. Meglehetősen gyakoriak a közös katonai műveletek, legutóbb augusztusban, Oroszországban vett részt kétszáz szerb katona egy éleslövészeten, tavaly pedig a Szláv testvériség nevű gyakorlaton működtek együtt a szerb katonák fehérorosz és orosz egységekkel. A most folyó BARSZ–2018-cal egy időben pedig Alekszandar Vucsics szerb államfőt fogadta Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök. Vucsics visszatérő vendég Moszkvában, legutóbb a május 9-ei győzelem napi felvonulás alkalmából látogatott oda. Belgrád igyekszik azért egyensúlyozni is, néhány hónappal ezelőtt NATO-katonákkal együttműködve gyakorolta a szerb hadsereg a reagálást válsághelyzetekre.

Szerbia közben riadókészültségbe helyezte az egész haderejét, miután a pristinai kormány a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóba vezényelt albán rendőrökből álló hatvanfős különleges osztagot. Az egyenruhásokat azért küldték a térségbe, mert ők kísérték el az Észak-Koszovóba látogató Hashim Thaci koszovói elnököt. Pristina ezzel megsértette azt a 2013-as kétoldalú megállapodást, amelynek értelmében a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül nem léphetnek be Észak-Koszovóba a különleges rendőri egységeinek tagjai. Bár a Rosu nevű alakulat néhány óra után Thacival együtt visszatért Pristinába, Szerbia a rendőrség állományát is riadóztatta, állítólag azért, mert olyan értesüléseket kapott, hogy külföldi titkosszolgálatok és a pristinai hatóságok fegyveres zavargások kirobbantását tervezik Észak-Koszovóban.

A legújabb konfliktus akkor pattant ki, amikor újra napirendre került Belgrád és a Szerbiától 2008-ban elszakadt és függetlenné vált albán többségű Koszovó viszonyának a rendezése. A kapcsolatok normalizálásának legfontosabb eleme az lenne, hogy Szerbia az észak-koszovói szerb mitrovicai régióért cserébe átadja Koszovónak a dél-szerbiai, albán többségű Presevo-völgyet, s hallgatólagosan elismeri Koszovó államiságát (HVG, 2018. szeptember 27.). Biztosra vehető, hogy ezt követően Koszovó azonnal bejelentené a NATO-hoz csatlakozásának szándékát.