Tévedések végjátéka

Brutális méretű, a GDP 4,8 százalékát kitevő hiánnyal zárt tavaly az államháztartás önkormányzatok nélkül számított mérlege. A bevételek 10, a kiadások 13 százalékkal haladták meg az eredeti előirányzatot, a deficit a tervezett 1166,4 milliárd forint helyett 1833,4 milliárd forint volt. Amióta a kormány áttért a költségvetés nyári elfogadására, amit a megelőző év zárása előtt állít össze, az ilyen mértékű csúszások szokványosnak tekinthetők. A kormányzat mérlegét az önkormányzati szektor szépítette, ahol a tervezett 20 milliárdos hiány helyett csaknem 500 milliárdos többlet keletkezett, alapvetően azért, mert az uniós projektekre az állam bőséges előleget engedett át a helyhatóságoknak. Az utóbbi években az is rutinná vált, hogy a tényleges bevételeket és kiadásokat tartalmazó pénzforgalmi mérleg hiánya sokkal nagyobb, mint az uniós deficitmutató. Brüsszel szabályrendszere ugyanis megengedi, hogy az uniós projektekre tervezett EU-támogatásokat akkor is bevételként számolja el a költségvetés, ha az adott évben nem érkeznek be. A magyar gyakorlat e szabállyal való visszaélés határait súrolja, a megadeficittel keletkező többletkereslet pedig fűti a gazdaságot. A 2017-es költségvetés az adófizetői pénzekből a tervezettnek csaknem a dupláját fordította uniós projektekre, miközben a beérkezett EU-támogatások jócskán elmaradtak a tervezettől. Ezzel a korrekcióval az államháztartás uniós hiánya csupán 849 milliárd forint volt, a hazai össztermék 2,2 százaléka.