Szélütötten
Kevésbé sérülékeny a magyar gazdaság, mint tíz évvel ezelőtt, amikor elérte a globális pénzügyi válság, de a potenciális partnerekkel folytatott háborúskodás önmagában is kockázatot jelent.
Kipaterolt válságkezelők
ANagyDepressziókontraNagyRecesszió
Összességében a 2008-as pénzügyi válságot követő globális recesszió nem volt olyan súlyos, mint az 1929–1933-as válság. Azért nem, mert nemzetközileg összehangolt pénzügyi és költségvetési eszközökkel léptek közbe, és mert a kárt elszenvedő államok nem menekültek protekcionizmusba, nem egymás kárára akartak úrrá lenni a gondjaikon – összegzi a Nemzetközi Valutaalap. A Nagy Depresszió idején az amerikai gazdaság az ötödével ment össze, a 2008-at követő Nagy Recesszió idején kevesebb mint öt százalékkal. Hasonló arányokat mutatnak a világ más vezető gazdasági hatalmai is. Ami Magyarországot illeti, bizonytalan a mérce. Romsics Ignác a Magyarország története a XX. században című könyvében több külföldi becslést idéz, ezek alapján 1929 és 1933 között az egy főre jutó jövedelem zsugorodása 7 és 16 százalék közé tehető, az átlagon belüli hatalmas különbségekkel súlyosbítva. A 2008-as válság után az egy főre jutó GDP – euróban számolva, a forint leértékelődését is bekalkulálva – egy év alatt nagyjából 10 százalékkal zuhant, és csak 2014-ben érte el a válság előtti szintet. Magyarország átlagos fejlettsége a Nagy Depresszió előtt az akkori európai átlag 74 százalékán állt, 1938-ban a 68 százalékán. Ma kézenfekvő viszonyítási alap az uniós átlag, tényleges piaci árakon s euróban számolva az egy főre jutó hazai össztermék 2008-ban annak 40 százaléka volt, tavaly pedig a 42,5 százaléka. Bár a direkt összevetésnek az eltelt nyolc évtized árfolyam-, ár és egyéb változásainak fényében nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani, megállapítható: ez bizony perifériapozíció.