Örvényben

Oroszország a következő években is ütközőzónák kialakítására fog törekedni, és nem tűnik irreálisnak, hogy sikerüljön visszabillentenie a számára kedvező helyzetet – így értékelt Tusványoson a magyar miniszterelnök, és ezzel a maga részéről elfogadta, hogy a Kreml vigye Ukrajnát. Majd primitívnek nevezte Oroszországgal kapcsolatban a biztonsági fenyegetésre hivatkozó európai politikát.

Épp ezt a primitív politikát folytatja viszont a Magyar Honvédség, amely a hivatalos közlés szerint „az orosz fenyegetés elleni felkészülés jegyében” külföldi hadgyakorlatokon vesz részt, például Norvégiában. Kerestük a honvédelmi tárcát, hogy jobban értsük, milyen veszélyeket látnak, de tíz nap is kevés volt arra, hogy választ kapjunk egyszerű kérdéseinkre. A NATO viszont pár órán belül reagált a HVG-nek az elmúlt harminc év legnagyobb hadgyakorlatának nevezett Trident Juncture manőver kapcsán.

A NATO összes tagállama ott lesz október 25-étől, amikor a hadgyakorlat első részeként a 10 ezer német, 3700 brit és 1200 olasz katona által vezetett „déli erők” visszaverik az „északiak” támadását, majd ellenoffenzívába kezdenek. Az agresszor szerepét többek között 12 ezer amerikai és 6700 norvég katona vállalja magára. A november 7-éig tartó manőver során 150 repülőgépet, 70 hajót és 10 ezer páncélozott járművet vetnek majd be. A NATO a pontos magyar adatokért a kormányhoz irányított minket, ott viszont eddig nem tudták megmondani, hány főt, milyen egységeket és milyen eszközöket küldenek Norvégiába.

Az egyszerű tényeknél nagyobb rejtély, hogy a honvédelmi tárca miért tartotta fontosnak, hogy a Magyar Időknek hangsúlyozza a norvég hadgyakorlat „oroszellenes” célját. Maga a NATO ugyanis azt állítja, nem egyetlen konkrét állam inváziójának elhárítását gyakorolják, mindössze az 5. cikkben garantált kölcsönös védelemre készülnek. Vagyis a szövetség diplomatikusabb, mint a magyar kormány. Igaz, a NATO tisztviselői a sajtóhírek szerint nem cáfolják, hogy a helyszínválasztás önmagában üzenet: Norvégia határos Oroszországgal.