Emelkedőtétek
Példa nélküli közös fellépésben számoltak be a nyugati országok az utóbbi hónapokban leleplezett orosz hackerakciókról. Moszkvában felhagytak a cáfolatokkal, és inkább próbálják nevetségessé tenni a Nyugatot.
Orosz ügynökök diplomáciai útlevelei. Amatőr hibák
Kínaichipcsapás
A pekingi kormány szóvivője a hétfői sajtóértekezletén megkerülte a választ arra a kérdésre, lehettek-e kémkedésre alkalmas apró chipek amerikai cégeknek szállított hardverekben. Annyit mondott, csak el kell olvasni a vásárlók – és ezzel az állítólag megfigyeltek – körébe tartozó Apple és Amazon közleményeit, amelyek tagadják, hogy ilyesmi megesett volna. A kémchip beépítését a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség leplezte le, azt állítva, hogy titkos hátsó ajtót nyitott a megfertőzött rendszerekbe.
A Bloomberg szerint az évek óta tartó akcióra akkor derült fény, amikor az Amazon fontolóra vette egyik partnere, az Elemental Technologies (ET) nevű startup felvásárlását, és a felkért biztonsági szakértők 2015-ben átvizsgálták az ET működését és termékeit. Az ellenőrzés során találták meg a rizsszemnyi chipeket, és az azóta tartó vizsgálat során kiderült, vagy harminc amerikai cég lehet érintett a hosszú ideje tartó kémkedésben. Az ET a titkokat fürkésző chipet tartalmazó alaplapot a Szilícium-völgy központjában, San Joséban működő Super Micro Computer (SMC) nevű cégtől vette. A színfalak mögött zajló amerikai nyomozás során kiderült, hogy a kínai néphadsereg emberei beépültek a kaliforniai SMC kínai beszállítói hálózatába, s ők helyezhették el az aprócska kémkütyüt.
Az SMC – amelynek részvénye a hírre 38 százalékot zuhant – tagadja, hogy manipulált alaplappal szerelt szervereket szállított volna a klienseinek, és azok egyike sem jelezte, hogy ilyenre bukkant volna. Ez, az Apple és az Amazon határozott cáfolatával – amit a washingtoni belbiztonsági minisztérium is meggyőzőnek tartott – együtt sokakban kételyt ébresztett a Bloomberg állítása iránt, ami mellett viszont a hírügynökség kitart, mondván: 17 különböző, köztük kormányzati forrás erősítette meg nekik a kémchip létét.
A hardverek megfertőzése általában sokkal veszélyesebb és nehezebben észlelhető, mint a szoftveres behatolás, a szakemberek szerint egy-egy ilyen akció évekig észrevétlen maradhat. A Bloomberg állítja: a cél az volt, hogy Kína tartósan hozzáférjen az amerikai vállalatok titkaihoz, és beférkőzhessen az amerikai kormányzati hálózatokba is. Ha a hírügynökségnek igaza van, akkor ez volt az amerikai cégek elleni eddigi legnagyobb számítógépes támadás.
Az ügy miatt tovább erősödhet a bizalmatlanság a Kínával amúgy is vámháborút kezdeményező USA-ban a kínai számítástechnikai eszközökkel szemben. Egy kongresszusi jelentés már 2012-ben biztonsági kockázatnak minősítette a kínai ZTE és Huawei hardvereit, s arra intette az amerikai távközlési cégeket, ne vásároljanak s ne építsenek be a hálózatukba belőlük. Ezzel gyakorlatilag száműzték a vádakat alaptalannak mondó Huawei berendezéseit az USA piacáról, ahová a kínai cég az okostelefonjaival sem tud belépni. Az amerikaiak a készülékeiket jellemzően a mobilszolgáltatóiktól vásárolják, ám azok nem árulnak Huawei-gyártmányokat, s 2018 elején politikai nyomásra az AT&T visszalépett attól a tervétől, hogy kínálatába veszi a kínai cég legújabb modelljeit.
A tavalyi év végén a washingtoni kongresszus megtiltotta, hogy az amerikai atomfegyverek informatikai rendszerében a Huawei és a ZTE eszközeit használják. Egy törvényjavaslat ezt a tilalmat kiterjesztené a teljes amerikai kormányzati struktúrára, illetve a kormányzati beszállítókra is. Christopher Wray FBI-igazgató a szenátus hírszerzési bizottsága előtti meghallgatásán úgy vélte, nem szabad olyan céget pozícióba engedni az amerikai távközlési infrastruktúrában, amelyikre külföldi kormánynak van befolyása, és amely nem osztja az USA által vallott értékeket.