Jöttek a törökök
Szellem
FODOR PÁL TÖRTÉNÉSZ
OSZMÁN INVÁZIÓRÓL, bűnbakkeresésről

Jöttekatörökök

Mohács a hősies helytállás szimbóluma lehetne a magyar történelemben. Fodor Pál, a csatát vizsgáló akadémiai kutatócsoport vezetője szerint nem helytálló, hogy kicsi, rosszul felszerelt, a Nyugat által elhagyott sereg nézett szembe a törökkel, és mindenki ott volt, akinek ott kellett lennie.

41-044-03.tif

Fodor Pál. Kisnépi reflexek
országos széchenyi könyvtár

Emlékezetkihagyás

41-045-01.tif
A Mohácsi Nemzeti Emlékhely.
Nem nyúlnak hozzá
tóth lászló

Nem része a Mohácsi Nemzeti Emlékhely felújítása az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának és a Pécsi Tudományegyetemnek a csata 2026-ban esedékes 500. évfordulójára készülő tudományos programjának. Pedig ráférne. A 2011-ben átadott, koronát formázó fogadóépület mind esztétikailag, mint funkcionalitásában hamar elavult. Csak Kövér László akkori és mostani házelnök avatóbeszéde előlegezte meg a mai közbeszéd fő toposzait: „Mindig akadtak elegen, akik képesek voltak áldozatokat hozni azért, hogy újraépítsék mindazt, amit a balsors, az idegen erők és a közöttünk élő léhák, gyávák, önzők és árulók leromboltak.” Ugyancsak korszerűtlen az alagsorban látható kiállítás, amelynek fő attrakciója a csatát felelevenítő, hét éve még látványosnak szánt animációs film. A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján avatták fel. A park akkori elemei méltóságteljesebbnek és időtállóbbnak bizonyultak a későbbi kiegészítésnél. Így a 14 ezer, csontra emlékeztető elemből épült, gótikus ívű bronzkapu vagy a földbe süllyesztett átriumos építmény, ami kopjafás sírkertbe vezet.