Présalatt

Az altáji nyelvcsalád török ágába tartozó ujgurok – akikkel így akár szolidáris is lehetne a türk (török) népek felé fordult Orbán-kormány, különösen, hogy az ujgurok egyes vélemények szerint a hunokkal is rokonságban vannak – őslakosoknak számítanak Kína legnagyobb tartományában. Az első önálló államuk a 745–840 közötti Ujgur Kaganátus volt, amelyet a kirgizek igáztak le. A fejlett írásbeliségük már Dzsingisz kán mongol birodalmában is megbecsülést hozott az ujgurok számára, akik a Kínát uraló, mongol származású Jüan-dinasztia (1271–1368) idején befolyásos tanácsadói posztokra tettek szert az udvarban. 1864-ben fellázadtak a mandzsu Csing-dinasztia (1644–1911) ellen, ám a Kelet-Turkesztán nevű független államukat Kína 1876-ban legyűrte, és nyolc évvel később Hszincsiang (Új Határvidék) néven annektálta. A császárság 1911-es bukását követő káosz után 1933-ban és 1944-ben rövid életű államalakulatok léteztek Kelet-turkesztáni Köztársaság, illetve a szovjet támogatással kikiáltott Második Kelet-turkesztáni Köztársaság révén. Az utóbbit 1949-ben foglalta el a kínai néphadsereg, és 1955 óta hivatalosan Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területnek nevezik.

A hat évtizede még túlnyomóan ujgurok lakta tartományba Peking két hullámban – az 1950–1960-as években, majd az 1990-es évektől – telepítette be az ország egészében túlnyomó többségben lévő han kínaiakat, akik afféle meghódítandó és civilizálandó vadnyugatnak tekintik az óriási területet. A legutóbbi adatok szerint a han kínaiak aránya a lakosságban az 1950-es évek elejének 6 százalékáról 41 százalékra nőtt, miközben az ujguroké 75-ről 45 százalékra zsugorodott. Az iszlám szunnita ágát követő, a nők öltözködésével és munkavállalásával, valamint az alkoholfogyasztással kapcsolatban toleráns ujgurok – akik között az utóbbi évek elnyomása miatt újra nő a vallásosok aránya – mellett még a hagyományos kínai hui muszlim kisebbség (5 százalék), valamint a kazahok (7 százalék) képviselnek komolyabb létszámot Hszincsiangban. Kínában 10,5 millió ujgur él, a szomszédos és közeli országokban további 1–1,5 millió. A kínai ujgurok az arab, az egykori Szovjetunió területén élők a cirill, a törökországiak pedig a latin ábécét használják.